Apróságok

Régóta készülök írni a blogba, csak mindig elmarad.
Amíg Ilka alszik, megpróbálok pár dolgot megörökíteni.

Pörögnek a napok, hetek, én meg csak kapkodom a fejem.

Ilka egyre cserfesebb, olyanokat mondd, hogy nem igaz. A legújabb, hogy amikor mérges, akkor azt mondja, vagyis kiabálja: "MENJ INNEN!" Akár még nekem is.
Amikor múlt héten Terka itthon volt (köhögés miatt), nem tetszett a legkisebb királylánynak, hogy nem kizárólag Vele vagyok, mikor egyszer Terka az ölemben ült, azt mondta mérgesen: "TEJKA, MENJ EL ... ISKOLÁBA!"

Orrszívás emlegetésénél eleinte mindkét kezével befogta az orrát és sírt, majd később csak annyit mondott a felszólításomra, hogy gyere orrot szívni: "OKÉ, DE SÍJOK". 

Még mindig szeret táncolni, pörögni szoknyában, ugrál a trambulinon a zenére. Nagyon kis cuki. És ahogy az apjának mondja: "ENYÉM APÁM" ... Gábor olvadozik:)

Terka még mindig fürtöske, még mindig csupa szív, csupa lélek, mindenkinek mindenét odaadja, megosztja, együtt érez és vígasztal!
Amikor itthon volt Ilka orrszívásánál, felajánlotta Neki, hogy fogja a kezét. Fogta is, Ilka sírt, Terka meg mondogatta Neki: "ne félj, itt vagyok!"

Az oviban is nagyon közkedvelt, egyik nap egy Milka csoki csomaggal jött haza, amit a takarító nénitől kapott:) Mint kiderült, úgy kezdődött, hogy Terka adott egy kiszínezett Szent Margit képet a takarítónéninek, aki ettől meg volt hatva, és a csokival viszonozta.

Borival kapcsolatban a legnagyobb hír, hogy felvették a Szent Mórba! A-s lesz és zenetagozatos. Nagyon ügyes volt az iskolaérettségi teszten is (98%-os lett) és az iskolai felvételi elbeszélgetésen is. Büszke voltam Rá! Biztosan nagyon ügyes iskolás lesz jövőre!

Jár úszni az ovival, abban is nagyon ügyes állítólag, majd nyáron kiderül, hogy miket tanultak.

Itthon nagyon szélsőségesen viselkedik, sokszor pukkancs és ordítva elvonul, ha valaki ellene tesz valamit vagy megbántja. De az oviban rendesen viselkedik, az óvónők ódákat zengenek Róla, valahol meg ki kell jönni a feszültségnek. Inkább itthon, és jobb, hogy kijön, csak néha nehéz látni/hallani.

A Mázlitól fél, de akarja is sétáltatni, jóban lenni Vele. Remélem ahogy a kutya okosodik, egyre jobban kijönnek majd, hisz jó időben sokkal többet leszünk kint (nem tud bújkálni a házban).

Rita végre a helyén van. Boldog és kiegyensúlyozott, minden nap úgy jön haza, hogy be nem áll a szája, meséli az iskolai JÓ élményeit. Az ellenőrzője is tele van 5-ösökkel, eddig egy 4-ese van nyelvtanból (helyesírás).

Minden nap olvasunk, sokat rajzol, egyre ügyesebb mindkettőben. Jó döntés volt az iskolaváltás.
Azért még emlegeti a régi barátnőit, de az új osztályba is mindenkivel jóban van, még a fiúk is normálisak (Ő mondta így).

Cserkészetre is jár, minden pénteken van örsi, és már volt egy családos cserkész-kirándulás is, ahol a Pólya család teljes létszámban részt vett. Jövő hétvégén is lesz egy túra csak a kiscserkészeknek, Rita nagyon várja.

HÓÓÓÓ
Végre esett egy kevéske hó, aminek Rita örül a legjobban. Mázli is élvezi, szerencsére nem fázik benne.

MÁZLI
Okos kutya, az már most látszik. A hókotrások alkalmával kétszer is kiszökött, szaladgált az utcában, de messzebb nem ment, és amikor hívtam, vissza is jött.
Tegnap kiengedtem póráz nélkül, hogy szaladgáljon, amíg a kicsiket húztam szánkóval az utcában. Amikor kinyitottam a kaput, és hívtam ki, leült, és csak nézett rám. Nem, értette, most mi van? Eddig mindig azt mondta, hogy MARAD! De végül kijött. Fel-le mentünk az utcába, mellettünk szaladgált. Amikor megfordultunk, hívtam, és jött. Szófogadó, okos kutya.
És az utcában lévő kutyák is oda vannak Érte. Amikor sétálunk, minden kerítésnél, ahol kutya van hosszú perceket ismerkedünk. Még a nagy kutyák is jámborul odabújnak a kerítéshez, és hagyják, hogy Mázli össze vissza ugrálja Őket.