"Kis Jézushoz az utat sokszor végigjártam,
megtalálom nappal is, sötétben is bátran.
Van hozzá egy gyertaszál, fényét mindig ontja,
a gyertya a szeretet, imádság a lángja.
Ámen"
Ezt mondogatja tegnap este óta sokszor. Eddig még egyszer se hallottam Tőle. Ezt szokták mondani az oviba minden nap, gyertyagyújtáskor.
2016. január 30., szombat
2016. január 28., csütörtök
Ilka egy angyal!
A múlt éjszaka minden kisbabás édesanya álma volt! (és általánosságban minden éjszaka csak 2-szer ébred, csak volt, mikor nehezebben aludt vissza.
Ilka tegnap este 9-kor szopizott, majd leraktam hasra, cumival a szájába és magától szépen elaludt.
Én a nagyoknál a kanapén ültem, amíg el nem aludtak (kb. 20 percet), majd Gáborral megnéztünk egy filmet (A kezdő). Nagyon jó volt, de fél 12-kor lett vége. Akkor gyorsan lefeküdtem.
Ilka fél 2-kor ébredt először. Megszoptattam (kb. 10 perc), visszaraktam hasra az ágyba, és aludtunk is tovább.
Legközelebb 5-kor ébredt, és szopi után megint simán visszaaludt, én meg simán elkészítettem mindent a család ébredéséig (Gábornak szendvicset csináltam, gyerekeknek echinacea-s vitamint és kis tálkákba "hajnali"-t (keksz), még arra is volt idő, hogy nyugiban megkávézzam és megírjam ezt az Ilkát dicsőítő blogbejegyzést!
Ja, és egyszer se kellett pelust cserélnem, ami határozottan a gyógyulás jele (2 adag probiotikumot szedtam még csak be).
A nagytesók oviba indulásánál se óbégatott még egyszer se, ha ébren is van már akkor, szépen elnézeget az ágyában.
Egy 4. gyerek tudja mi a dolga:)
Ilka tegnap este 9-kor szopizott, majd leraktam hasra, cumival a szájába és magától szépen elaludt.
Én a nagyoknál a kanapén ültem, amíg el nem aludtak (kb. 20 percet), majd Gáborral megnéztünk egy filmet (A kezdő). Nagyon jó volt, de fél 12-kor lett vége. Akkor gyorsan lefeküdtem.
Ilka fél 2-kor ébredt először. Megszoptattam (kb. 10 perc), visszaraktam hasra az ágyba, és aludtunk is tovább.
Legközelebb 5-kor ébredt, és szopi után megint simán visszaaludt, én meg simán elkészítettem mindent a család ébredéséig (Gábornak szendvicset csináltam, gyerekeknek echinacea-s vitamint és kis tálkákba "hajnali"-t (keksz), még arra is volt idő, hogy nyugiban megkávézzam és megírjam ezt az Ilkát dicsőítő blogbejegyzést!
Ja, és egyszer se kellett pelust cserélnem, ami határozottan a gyógyulás jele (2 adag probiotikumot szedtam még csak be).
A nagytesók oviba indulásánál se óbégatott még egyszer se, ha ébren is van már akkor, szépen elnézeget az ágyában.
Egy 4. gyerek tudja mi a dolga:)
2016. január 25., hétfő
Okosabb vagyok, mint az orvosok :)
A Neocate tápszerre áttérve megszűnt Ilka kakis hasmenése. Erre az orvosok azt mondták, hogy ezzel bebizonyosodott, hogy az anyatejem valamely összetevőjére volt allergiás a kislányom.
De én máshogy gondolom. Vagyis nem magamtól jöttem rá, de megtaláltam azokat az embereket, akik megmagyarázták nekem a dolog mechanizmusát.
Íme, amire rávezettek:
Kétségbeesésemben szombat reggel írtam a fb-os paleós csoport vezetőjének (Sinka Milénának), aki helyett kivételesen a testvére, Martina olvasta el, aki épp a férjével autózott. Felolvasta Neki a levelemet, és a férfi (Erdős Zsolt) azt felelte, hogy ezt levélben nem lehet lerendezni, beszéljünk telefonon.
Tegnap este 1,5 órán keresztül beszéltem telefonon Erdős Tamással, aki 25 éve táplálkozáskutatással foglalkozik.
Ő mondta, hogy születéskor nagyon fontos, hogy a baba a szülőcsatornán és a hüvelyen átjutva találkozzon az anyja baktériumrendszerével, és élete első 2 hetében ennek segítségével fogja felépíteni a saját baci-háztartását (ugyebár nem csak rossz baktériumok vannak, hanem jók is. Sőt!)
Szóval Ilkánál az élete 2. napjától 1 héten át adott antibiotikummal ebbe a rendszerbe nyúltak bele, és okoztak ezzel nagy károkat a bélrendszerében. Nem csoda, hogy gond van az emésztésével, és véres hasmenést produkált. Inkább az a csoda, hogy ennek ellenére szépen hízik, ez is mutatja, hogy milyen jó a tejem.
Ahogy megvonták tőle az anyatejet, és tápszert kapott, leállították az emésztőrendszerét, mert a Neocate tápszer aminosavakból áll csak, nem veszi igénybe az emésztőrendszert.
Itt a magyarázata, hogy miért és hogyan szűnt meg a véres hasmenéses széklet.
De ettől még nem fog helyrejönni a bélrendszere, és amint újra feladata lenne (emésztenivalót kap), bajban lenne, és újra csúnya kakikat produkálna.
És itt merült föl Gerő Mária neve, aki baktériumkutató, és árul pre- és probiotikumokat, Azt tanácsolta Erdős Tamás, hogy hívjam föl Máriát bátran, és rendeljek tőle probiotikumot, mert azzal helyre fog jönni a kis Ilka bélrendszere, és szoptassam tovább, mert az anyatejnél nincs jobb, a tápszer meg egy mesterségesen előállított szükséges-rossz azoknak az anyukáknak, akiknek nincs tejük, vagy nem akarnak szoptatni.
Ma sikerült beszélnem Máriával is telefonon.
Ő mondta ki a bűvös mondatot, amitől megvilágosodtam, hogy ha csak aminosavakból áll a tápszer, akkor azt nem kell emészteni, így a beteg bélrendszere nem volt igénybe véve, ezért szűnt meg azonnal a véres széklet, amint abbahagyta az anyatejet (tehát az emésztést).
Szóval a tápszerrel inkább az bizonyosodott be, hogy az emésztőrendszerével van gond, azt kell meggyógyítani, de ez nem tápszerrel megy, hanem anyatejjel és probiotikummal.
Rendeltem probiotikumot (http://www.orek.hu/hu/super-8-plus), amit nekem kell szednem, hogy az anyatejjel a baba is megkapja a Neki megfelelő mennyiségben.
Amíg meg nem jön, addig is szoptatni fogom, hogy el nem menjen a tejem, és max. megint véres lesz a széklete pár napig, amíg meg nem jön a probiotikum és el nem kezd hatni. Ez pár nap, max.1 hét.
Csak az a gond, hogy a kórházból még mindig csak feltételesen engedtek haza, szerdán vissza kéne menni és kéne vinni kakis pelust, de az még nem lesz jó, és nem lesz tápszeres kaki (ez zöld, míg az anyatejes sárga). Szóval le fogok bukni.
De mivel a vérképe tökéletes (ma is nézték), bevállalom még ezt az 1 hét véres hasmenést, inkább, minthogy elapadjon a tejem, vagy annyira megszokja a cumisüvegből evést, hogy ne fogadja el újra a cicimet.
Én vagyok az anyja, ez az én felelősségem, és most már teljesen biztos vagyok a dolgomban. Csak ki is kell állnom a meggyőződésemért, és adott esetben vitatkozni az orvosokkal, amit nem szeretnek ugyebár:)
Szerdáig még kitalálom a jó stratégiát:)
2016. január 21., csütörtök
Pozitív egészségügyi élményeim
Ilka régóta véres, hasmenéses kakikat produkált, ami engem egyre jobban aggasztott.
A gyerekorvos először tejmentes diétát javasolt nekem, miután megtudta, hogy már évek óta tejmentesen étkezem, akkor a tojásról és az olajos magvakról állított le, szerencsére csak egy hétre. Nehezen, de kibírtam, viszont a kaki-helyzet nem javult.
Múlt héten szerdán, amikor a Ritát vittem az orvoshoz (megkapta a 6 éves oltást), rákérdezett, hogy Ilka megkapta-e a K-vitaminokat. Rádöbbentem, hogy elfelejtkeztem róla.
Születéskor minden gyerek kap egy adagot,
1 hetesen kellett volna kapnia a következőt, és azután havonta 1-et fél éves koráig.
1 hetesen még bent voltunk a Klinikán, de ott is elfelejtették, én meg hazajövet felejtettem el, de teljesen. Gyerekorvos felírta a többi recepttel együtt, Gábor kiváltotta a többi recepttel együtt, én meg kivettem a pakkból azt, ami kellett hirtelen (D-vitamin és szaliciles alkohol), a többit (gyógyszertári-popsikrém és -fürdető, betadin és K-vitamin) beraktam a ruhásszekrény aljába.
A gyerekorvos mondta, hogy még aznap adjam be Ilkának a K-vitamint, és rá egy hétre megint, onnan pedig havonta.
Így is tettem. Ahogy hazajöttem, benyomtam a szájába a hangyairtó szagú löttyöt.
Hétfőről keddre éjszaka volt egy ijesztő eset: az Ilka felsírt 4 körül, fosott szemmel láthatóan véreset, majd miközben tisztába tettem, olyat fosott sugárban (véres vizet), hogy olyan lett a hálóingem, de még a zoknim is:( De utána teljesen elégedetten mosolygott, és szépen vissza is aludt.
Amikor kedden a gyerekorvos felvetette, hogy szerdán be kéne feküdnöm Ilkával az endokrinológiára, belementem, mert a végére akartam járni a dolognak. De bent aludni nem akartam, mert Ilka nem volt olyan állapotban, hogy kórházi tartózkodása indokolt lett volna.
Szerdára Gábor szabit vett ki, reggel elvitte az ovisokat, majd hazajött értünk, és 9-re bevitt minket a Gyerekklinikára.
A recepciónál majdnem sarkon fordultam, mert egy olyan nő ült ott, aki nem értett a számítógéphez, kb. 10 percig tartott neki a felvétel. De ezután csak pozitív tapasztalataim voltak, amikről most beszámolok.
Az osztályra érve bevezettek egy olyan szobába, hogy azt hittem egy bababarát szállodába kerültem. Minden új volt és tiszta, mint később megtudtam, 1 hete adták át ezt a szobát. A rácsos kiságy emlékeztetett csak arra, hogy ez egy kórházi szoba.
Anyukáknak a kiságy mellett volt egy fotelágy összecsukva. Nem is nyitottam ki, nehogy azt higgyék, hogy bent akarok aludni:)
A szobából nyílt egy mosdó is (folyékony szappannal, fertőtlenítő folyadékkal, wc papírral, sőt, papír kéztörlővel felszerelve):
A kis Ilka nagyon békés volt bent végig, szépen aludt az ágyikójában is:
és rajtam is:
A nővérek fiatalok voltak és nagyon kedvesek, barátságosak. Az egyik (Kata) emlékezett rám a játszótérről, még a többi lányom nevét is tudta, és azt, hogy Maminbabát tartok:)
A doktor néni is nagyon kedvesen nyitott, megdicsérte a névválasztásunkat, csodaszép, édes babának tartotta a gyerekemet, és ennek hangot is adott. Már a vizsgálat elején mondta, hogy szeretné utána megdajkálni:)
Részletesen kikérdezett, a családi kórtörténetről, az én étrendem is érdekelte, mondtam a paleót, de nem rökönyödött meg. Azt mondta, hogy nagyon jó, akkor a tejfehérje allergiát kizárhatjuk:) Azért küldött egy dietetikust, hogy tisztázzuk, hogy mi mindenben van tejszármazék, hogy tényleg, tudtomon kívül se eszek semmi tejeset (persze nem). És a dietetikus sem fintorgott a paleó szó hallatán. Elindult valami, vagy csak nem volt fontos a betegség feltérképezése szempontjából? Ki tudja! Mindenesetre örültem, hogy így fogadták, és nem kellett mentegetőznöm:)
A kakikról is részletesen kellett mesélnem, majd az eddigi lépésekről (ÁNTSZ-be minta, bacira neg., tojás és magmentes 1 hetes diétám és a K-vitamin utólagos pótlása).
Mivel pont egy hete adtam Ilkának K-vitamint, adtak Neki ott is egyet, egész jól sikerült, nem folyatta ki a száján:)
Vért is vettek tőle a buksijából, de elsőre eltalálta a doktornő, és utána nem ragasztotta le a hajas fejbőrére a vattapamacsot, hanem rajt tartotta egy nővétke, amíg el nem állt a vérzés.
Megvolt a doktornő részéről is a dajkálás, aztán visszamentünk a kórtermünkbe.
Ilka elaludt szépen az ágyában, én meg az új okos telefonommal játszottam, és vártam, hogy hívjanak UH-ra. Ebédeltem, és a du-i viziten (2 körül) mondta a doktornő, hogy akkor holnap lesz UH.
Erre én, hogy akkor most hazamennénk, és holnap az UH-ra visszajönnénk.
Elsőre nem nagyon tetszett neki, hogy Ők meg akarják figyelni a gyereket. Biztosítottam róla, hogy majd én megfigyelem, és mindenről beszámolok másnap.
Végül belement, azzal a feltétellel, hogy a kakis pelusokat megsorszámozva be kell hoznom.
Hozzátette, hogy menjek gyorsan, mire egyet pislant itt se legyünk, nehogy meggondolja magát:)
Hívtam is gyorsan a Gábort, aki a Terkával épp a Tesco-ban vásárolt, hogy jöjjön gyorsan értünk.
Hazavitt minket, aztán visszament a városba hazahozni az ovisokat.
Szörnyű ez az autó-helyzet, hogy nem tudunk 6-an menni sehova autóval. Gábor 50 km-t kocsikázott ezen a napon a városon belül, hogy minden családtagot el- és haza-szállítmányozza.
Jó volt itthon! Este, a saját ágyamba lefeküdve azt éreztem, hogy már napok óta nem voltam itthon. Hosszúnak tűnt az a fél nap is a kórházban!
Reggelre jól megfájdult a fejem, pedig sokat aludtam.
Csütörtökön Gábor már nem volt szabin, Julcsi jött reggel 7-re a Terkára vigyázni, Terka nélkül befértünk mind a kocsiba. Kiraktuk előbb az ovisokat, majd a Gábort, és még én is odaértem a megbeszélt 8 órára a kórházi szobánkba.
Először egy nővérke mért pulzust és súlyt (5 kiló a kis húsgolyóm), elvitte a kakis pelusokat, majd egy rezidens fiúcska megvizsgálta (hallgatta és nyomogatta a pocakját, ami Ilkának nagyon tetszett), végül bejött a doktornéni is. Mondta, hogy a pelusokban szemmel látható vér nincs, de azért leküldte a laborba. UH-ra fognak hívni valamikor délelőtt, és ha negatív, mehetünk is haza!
9 körül épp szoptattam, mikor hívtak le UH-ra. Karikás kendőbe magamra kötöttem a jóllakott kisasszonyt, kabátot húztam és átsétáltunk a főépületbe. A folyosón 3 ismerőssel együtt várakoztam, de ebből csak 1 ismert meg (Szentgyörgyváry Dóri). A Mama felső szomszédja volt ott a kisfiával és a Pápai Laci dobos a feleségével és a kislányával.
Sokat kellett várni, de Ilka aludt rajtam, így nem bántam.
Az UH-os nő nagyon kedves volt, alaposan megnézte a hasát, nem találta semmi rendkívülit, vagyis mindent rendben talált. Megkértem, hogy a buksiját is nézze meg, ne kelljen még egyszer jönni febr.8-án (akkora volt időpontunk a rutin hasi- és koponya UH-ra). A buksijában is minden a helyén van:) A hasi részt egy hang nélkül tűrte, de amikor a fejét nézték, le kellett fognom, akkor ordított. Nem szereti, ha korlátozzák:)
Visszaraktam a karikás kendőbe, és újra elaludt. Ültem a szobánkban a fotelágyon, a telefonon neteztem (ja, mert ingyen wi-fi is volt), és vártam a hazabocsátást.
Fél 12-kor épp levettem az Ilkát, hogy elmegyek pisilni és megszoptatom, majd én is ebédelek, amikor jött a dr.néni, és hazaengedett. De a pelusokban lévő kakikban a laborban találtak makroszkópikus vért, így még papíron bent tartanak, vasárnap este meg kell tartani a kakis pelust, és hétfőn reggel bevinni. Azt is megvizsgálják, meg a gyereket is, és ha minden rendben, akkor kapunk csak zárójelentést.
A kocsiban is elaludt a tele hasú Ilkám, így megálltam a Lidl-nél, bementünk lábfej nélküli babanacit venni, mert rugiban nem jó hordozni, és a nagyoktól szinte csak rugdalózót örökölt:)
Nagyi is itthon volt már, mire fél 1-re hazaértünk. Mindenki túl volt az ebéden, így én is ettem, addig Ilkát Julcsi dajkálta (mert persze hazafele befosott, a peluscserére meg felébredt).
Julcsinak 1-kor el kellett mennie, én Terkát lefektettem, Nagyi Ilkát dajkált, én meg gépeztem (annyira hasogatott a fejem, hogy úgysem tudtam volna aludni).
Hát itt tartunk. Sokkal jobb volt ez a két nap, mint amire számítottam, csak a sok várakozás volt rossz benne, de szerencsére Ilka nagyon jól bírta az egészet, én meg lefoglaltam magam az új telefonommal. Ismerkedtem vele, beállítottam pár dolgot, szókirakóztam (köszi Tánti) és fb-oztam (köszi Pécs az ingyen wifi-t).
Ilka kakijai még mindig hígak, még mindig sír fájdalmasan kakik előtt, még mindig nem normális a színe, de remélem, hogy a K-vitamin rendbe hozza, és nincs más oka a véres székletének!
A gyerekorvos először tejmentes diétát javasolt nekem, miután megtudta, hogy már évek óta tejmentesen étkezem, akkor a tojásról és az olajos magvakról állított le, szerencsére csak egy hétre. Nehezen, de kibírtam, viszont a kaki-helyzet nem javult.
Múlt héten szerdán, amikor a Ritát vittem az orvoshoz (megkapta a 6 éves oltást), rákérdezett, hogy Ilka megkapta-e a K-vitaminokat. Rádöbbentem, hogy elfelejtkeztem róla.
Születéskor minden gyerek kap egy adagot,
1 hetesen kellett volna kapnia a következőt, és azután havonta 1-et fél éves koráig.
1 hetesen még bent voltunk a Klinikán, de ott is elfelejtették, én meg hazajövet felejtettem el, de teljesen. Gyerekorvos felírta a többi recepttel együtt, Gábor kiváltotta a többi recepttel együtt, én meg kivettem a pakkból azt, ami kellett hirtelen (D-vitamin és szaliciles alkohol), a többit (gyógyszertári-popsikrém és -fürdető, betadin és K-vitamin) beraktam a ruhásszekrény aljába.
A gyerekorvos mondta, hogy még aznap adjam be Ilkának a K-vitamint, és rá egy hétre megint, onnan pedig havonta.
Így is tettem. Ahogy hazajöttem, benyomtam a szájába a hangyairtó szagú löttyöt.
Hétfőről keddre éjszaka volt egy ijesztő eset: az Ilka felsírt 4 körül, fosott szemmel láthatóan véreset, majd miközben tisztába tettem, olyat fosott sugárban (véres vizet), hogy olyan lett a hálóingem, de még a zoknim is:( De utána teljesen elégedetten mosolygott, és szépen vissza is aludt.
Amikor kedden a gyerekorvos felvetette, hogy szerdán be kéne feküdnöm Ilkával az endokrinológiára, belementem, mert a végére akartam járni a dolognak. De bent aludni nem akartam, mert Ilka nem volt olyan állapotban, hogy kórházi tartózkodása indokolt lett volna.
Szerdára Gábor szabit vett ki, reggel elvitte az ovisokat, majd hazajött értünk, és 9-re bevitt minket a Gyerekklinikára.
A recepciónál majdnem sarkon fordultam, mert egy olyan nő ült ott, aki nem értett a számítógéphez, kb. 10 percig tartott neki a felvétel. De ezután csak pozitív tapasztalataim voltak, amikről most beszámolok.
Az osztályra érve bevezettek egy olyan szobába, hogy azt hittem egy bababarát szállodába kerültem. Minden új volt és tiszta, mint később megtudtam, 1 hete adták át ezt a szobát. A rácsos kiságy emlékeztetett csak arra, hogy ez egy kórházi szoba.
Anyukáknak a kiságy mellett volt egy fotelágy összecsukva. Nem is nyitottam ki, nehogy azt higgyék, hogy bent akarok aludni:)
A doktor néni is nagyon kedvesen nyitott, megdicsérte a névválasztásunkat, csodaszép, édes babának tartotta a gyerekemet, és ennek hangot is adott. Már a vizsgálat elején mondta, hogy szeretné utána megdajkálni:)
Részletesen kikérdezett, a családi kórtörténetről, az én étrendem is érdekelte, mondtam a paleót, de nem rökönyödött meg. Azt mondta, hogy nagyon jó, akkor a tejfehérje allergiát kizárhatjuk:) Azért küldött egy dietetikust, hogy tisztázzuk, hogy mi mindenben van tejszármazék, hogy tényleg, tudtomon kívül se eszek semmi tejeset (persze nem). És a dietetikus sem fintorgott a paleó szó hallatán. Elindult valami, vagy csak nem volt fontos a betegség feltérképezése szempontjából? Ki tudja! Mindenesetre örültem, hogy így fogadták, és nem kellett mentegetőznöm:)
A kakikról is részletesen kellett mesélnem, majd az eddigi lépésekről (ÁNTSZ-be minta, bacira neg., tojás és magmentes 1 hetes diétám és a K-vitamin utólagos pótlása).
Mivel pont egy hete adtam Ilkának K-vitamint, adtak Neki ott is egyet, egész jól sikerült, nem folyatta ki a száján:)
Vért is vettek tőle a buksijából, de elsőre eltalálta a doktornő, és utána nem ragasztotta le a hajas fejbőrére a vattapamacsot, hanem rajt tartotta egy nővétke, amíg el nem állt a vérzés.
Megvolt a doktornő részéről is a dajkálás, aztán visszamentünk a kórtermünkbe.
Ilka elaludt szépen az ágyában, én meg az új okos telefonommal játszottam, és vártam, hogy hívjanak UH-ra. Ebédeltem, és a du-i viziten (2 körül) mondta a doktornő, hogy akkor holnap lesz UH.
Erre én, hogy akkor most hazamennénk, és holnap az UH-ra visszajönnénk.
Elsőre nem nagyon tetszett neki, hogy Ők meg akarják figyelni a gyereket. Biztosítottam róla, hogy majd én megfigyelem, és mindenről beszámolok másnap.
Végül belement, azzal a feltétellel, hogy a kakis pelusokat megsorszámozva be kell hoznom.
Hozzátette, hogy menjek gyorsan, mire egyet pislant itt se legyünk, nehogy meggondolja magát:)
Hívtam is gyorsan a Gábort, aki a Terkával épp a Tesco-ban vásárolt, hogy jöjjön gyorsan értünk.
Hazavitt minket, aztán visszament a városba hazahozni az ovisokat.
Szörnyű ez az autó-helyzet, hogy nem tudunk 6-an menni sehova autóval. Gábor 50 km-t kocsikázott ezen a napon a városon belül, hogy minden családtagot el- és haza-szállítmányozza.
Jó volt itthon! Este, a saját ágyamba lefeküdve azt éreztem, hogy már napok óta nem voltam itthon. Hosszúnak tűnt az a fél nap is a kórházban!
Reggelre jól megfájdult a fejem, pedig sokat aludtam.
Csütörtökön Gábor már nem volt szabin, Julcsi jött reggel 7-re a Terkára vigyázni, Terka nélkül befértünk mind a kocsiba. Kiraktuk előbb az ovisokat, majd a Gábort, és még én is odaértem a megbeszélt 8 órára a kórházi szobánkba.
Először egy nővérke mért pulzust és súlyt (5 kiló a kis húsgolyóm), elvitte a kakis pelusokat, majd egy rezidens fiúcska megvizsgálta (hallgatta és nyomogatta a pocakját, ami Ilkának nagyon tetszett), végül bejött a doktornéni is. Mondta, hogy a pelusokban szemmel látható vér nincs, de azért leküldte a laborba. UH-ra fognak hívni valamikor délelőtt, és ha negatív, mehetünk is haza!
9 körül épp szoptattam, mikor hívtak le UH-ra. Karikás kendőbe magamra kötöttem a jóllakott kisasszonyt, kabátot húztam és átsétáltunk a főépületbe. A folyosón 3 ismerőssel együtt várakoztam, de ebből csak 1 ismert meg (Szentgyörgyváry Dóri). A Mama felső szomszédja volt ott a kisfiával és a Pápai Laci dobos a feleségével és a kislányával.
Sokat kellett várni, de Ilka aludt rajtam, így nem bántam.
Az UH-os nő nagyon kedves volt, alaposan megnézte a hasát, nem találta semmi rendkívülit, vagyis mindent rendben talált. Megkértem, hogy a buksiját is nézze meg, ne kelljen még egyszer jönni febr.8-án (akkora volt időpontunk a rutin hasi- és koponya UH-ra). A buksijában is minden a helyén van:) A hasi részt egy hang nélkül tűrte, de amikor a fejét nézték, le kellett fognom, akkor ordított. Nem szereti, ha korlátozzák:)
Visszaraktam a karikás kendőbe, és újra elaludt. Ültem a szobánkban a fotelágyon, a telefonon neteztem (ja, mert ingyen wi-fi is volt), és vártam a hazabocsátást.
Fél 12-kor épp levettem az Ilkát, hogy elmegyek pisilni és megszoptatom, majd én is ebédelek, amikor jött a dr.néni, és hazaengedett. De a pelusokban lévő kakikban a laborban találtak makroszkópikus vért, így még papíron bent tartanak, vasárnap este meg kell tartani a kakis pelust, és hétfőn reggel bevinni. Azt is megvizsgálják, meg a gyereket is, és ha minden rendben, akkor kapunk csak zárójelentést.
A kocsiban is elaludt a tele hasú Ilkám, így megálltam a Lidl-nél, bementünk lábfej nélküli babanacit venni, mert rugiban nem jó hordozni, és a nagyoktól szinte csak rugdalózót örökölt:)
Nagyi is itthon volt már, mire fél 1-re hazaértünk. Mindenki túl volt az ebéden, így én is ettem, addig Ilkát Julcsi dajkálta (mert persze hazafele befosott, a peluscserére meg felébredt).
Julcsinak 1-kor el kellett mennie, én Terkát lefektettem, Nagyi Ilkát dajkált, én meg gépeztem (annyira hasogatott a fejem, hogy úgysem tudtam volna aludni).
Hát itt tartunk. Sokkal jobb volt ez a két nap, mint amire számítottam, csak a sok várakozás volt rossz benne, de szerencsére Ilka nagyon jól bírta az egészet, én meg lefoglaltam magam az új telefonommal. Ismerkedtem vele, beállítottam pár dolgot, szókirakóztam (köszi Tánti) és fb-oztam (köszi Pécs az ingyen wifi-t).
Ilka kakijai még mindig hígak, még mindig sír fájdalmasan kakik előtt, még mindig nem normális a színe, de remélem, hogy a K-vitamin rendbe hozza, és nincs más oka a véres székletének!
2016. január 16., szombat
Itt a farsang áll a bál ...
Ma délelőtt a Lidl-ben találtam kreatív készletet (filc anyagból lehetett 3 álarcot készíteni).
Kb. fél óra alatt Nagyi segítségével megalkották:
Aztán egész délelőtt azzal játszottak.
Farsangi álarcos csoportkép:
A csoportkép gondolatára nem nagyon lelkesedtek:
Amikor elfáradtak, jött a mesenézés jelmezben:
Kb. fél óra alatt Nagyi segítségével megalkották:
Farsangi álarcos csoportkép:
 |
| bagoly, nyuszi és farkas koma |
 |
| Terka, Rita és Bojka |
Délután a mulatság folytatódott. Elővettük az innen-onnan örökölt jelmezeket, és beöltöztek:
2016. január 10., vasárnap
Újra Maminbabázok!
Ma a mama meghozta Dombóvárról a maminbabás cipőmet, így a du-i alvás után felkötöttem a kis Ilkát a hátamra batyuba, és eltáncoltam pár koreográfiát:) Amit sokáig nyomtam, arra tök jól emlékeztem, és ebből van jó pár!
A gyerekek velem csinálták. A Terka meg is kérdezte Gábort: "APA, TE NEM???"
Kellemesen elfáradtam és nagyon leizzadtam. Ilka persze az első szám alatt elaludt, és csak a levezetéskor ébredt:) Jó lesz ez!!!
A gyerekek velem csinálták. A Terka meg is kérdezte Gábort: "APA, TE NEM???"
Kellemesen elfáradtam és nagyon leizzadtam. Ilka persze az első szám alatt elaludt, és csak a levezetéskor ébredt:) Jó lesz ez!!!
2016. január 7., csütörtök
Ilka 1 hónapos
Legkisebb kislányom ma 1 hónapos.
Hihetetlen, hogy megy az idő, olyan, mintha 1 hete született volna.
A múlt éjszaka szörnyű volt, ébren voltam miatta éjféltől 3-ig. Semmi se volt jó Neki. Se a kisujj, se a cumi. Tiszta volt a pelusa, tele a hasa, mégis sírt. Csak akkor maradt csendben, ha fel-alá sétálgattam vele a házban. Ha be is aludt egy idő után, ahogy leraktam az ágyába, rögtön fölébredt és folytatta a sírást.
Pedig eddig nagyon ügyes volt éjszakánként, általában csak egyszer ébredt szopizni éjfél és 2 között, aztán reggel 6 körül, amikor már úgyis kelnem kellene. 1-2 szer volt csak, hogy az éjszakai szopi után nem aludt vissza rögtön, de azért el tudtam altatni vagy a kisujjammal, vagy a cumival.
A szopizás eleinte nehézkesen ment. 5-10 percet is próbálkozott bekapni a cicimet, mire sikerült rászívnia. A gyerekorvos is mondta, hogy kicsit le van nőve a nyelve.
2 hetes korában felvágták. Ugyan az a nyugdíjas doktor bácsi, aki a többiekét is, csak a Terka óta megszűnt a pécsi magánrendelése. Viszont Szentlőrincen SZTK-san rendelt, oda hívott minket és ingyen megcsinálta. Igaz, ráment egy egész délelőttünk, de megérte. Azóta ügyesen szopizik.
Napközben 2-3 óránként eszik, éjjel kibírja 4-5 órát is, ha alszik.
Igazi maminbabás gyerek, szeret hordozódni:)
Szopi után egy kicsit elvan, de aztán rázendít, és sír mindenhol (pihenőszékben, ágyban, más kezében, és még nálam is általában csak akkor nyugszik meg, amikor kendőben vagy karikás kendőben magamra kötöm. Ott viszont gyorsan elalszik, és csak akkor ébred föl, ha megéhezik.
Volt olyan, hogy úgy sütöttem sütit, hogy rajtam volt karikásban, a szeme se rebbent a robotgép hangjára:)
De teregettem is, porszívóztam is és fel is mostam úgy, hogy közben rajtam aludt.
Jó dolog ez a kendő, rajtam van nyugiban, közben pedig marad 2 szabad kezem:)
Már a hátamra is felraktam párszor, de azt nem szereti annyira, mint ha elöl van. De Maminbabázni úgy fogok, hogy a hátamon van, így kell hozzá szoktatnom.
Azért párszor máson is elaludt. Pl. Nagyin:
és Vicán:
Volt, hogy a lányok nyugtatták meg a kisujjukkal:
A kisujjat jobban szereti, mint a cumit. Az utóbbitól általában öklendezik. De nagy ritkán elfogadja. Gábor szokta erőltetni, mert Neki fáj, ahogy a kisujját szívja:) És az ágyba lerakva is praktikusabb a cumi, akkor ott lehet hagyni. A kisujj meg ugye emberhez kötött. Már gondolkodtunk a kisujj formájú cumi szabadalmaztatásán:)
A kakija még mindig nem normális. De a probiotikum adását 2 hét után abbahagytam. Attól se volt jobb, és azt gondoltam, az se tesz jót Neki.
A gyerekorvos talált a székletében vért, pedig szemmel nem volt látható. Itthon többször volt olyan kakija, amiben láthatóan voltak piros csíkok.
Első körben tejmentes diétát javasolt. Mondtam, hogy évek óta nem fogyasztok tejet és tejterméket. Akkor azt mondta, hagyjam el a tojást és az olajos magvakat, mert ezek lehetnem még allergének. Egyenlőre 1 hét diéta nekem, és ha attól se múlik el a véres széklet, akkor küldik pici Ilkát vérvételre és székletmintát is kell majd adni.
Eléggé meg vagyok lőve, mert a tej és az olajos magvak a paleó étrendem szerves részei.
Egyébként meg azt gondolom, hogy az antibiotikum utóhatása ez a véres széklet, de azért betartom a diétát. De eléggé aggaszt a dolog, sokat foglalkozok vele. Remélem nem lesz kórház belőle, mert abból már elég volt!
A héten voltunk Vele ortopédián, szerencsére minden rendben. A kisujjára elfelejtettem rákérdezni. A bal lábán a kisujj rajta van a mellette lévő ujjacskán. Elfeküdhette a pocakomban.
A gyerekorvos azt mondta rá, hogy ez nem gond, még tiszta porcosak az ujjai, ragtapasszal ragasszam össze jól az ujjacskákat, és jól fog megcsontosodni.
A két ünnep között volt vizeletleoltása is. Ügyesen és gyorsan belepisilt a zacsiba, de sajnos találtam benne bacit. Még nem olyan mennyiségben, amire gyógyszert írtak volna, de később meg kell ismételni a vizsgálatot:(
Hihetetlen, hogy megy az idő, olyan, mintha 1 hete született volna.
A múlt éjszaka szörnyű volt, ébren voltam miatta éjféltől 3-ig. Semmi se volt jó Neki. Se a kisujj, se a cumi. Tiszta volt a pelusa, tele a hasa, mégis sírt. Csak akkor maradt csendben, ha fel-alá sétálgattam vele a házban. Ha be is aludt egy idő után, ahogy leraktam az ágyába, rögtön fölébredt és folytatta a sírást.
Pedig eddig nagyon ügyes volt éjszakánként, általában csak egyszer ébredt szopizni éjfél és 2 között, aztán reggel 6 körül, amikor már úgyis kelnem kellene. 1-2 szer volt csak, hogy az éjszakai szopi után nem aludt vissza rögtön, de azért el tudtam altatni vagy a kisujjammal, vagy a cumival.
A szopizás eleinte nehézkesen ment. 5-10 percet is próbálkozott bekapni a cicimet, mire sikerült rászívnia. A gyerekorvos is mondta, hogy kicsit le van nőve a nyelve.
2 hetes korában felvágták. Ugyan az a nyugdíjas doktor bácsi, aki a többiekét is, csak a Terka óta megszűnt a pécsi magánrendelése. Viszont Szentlőrincen SZTK-san rendelt, oda hívott minket és ingyen megcsinálta. Igaz, ráment egy egész délelőttünk, de megérte. Azóta ügyesen szopizik.
Napközben 2-3 óránként eszik, éjjel kibírja 4-5 órát is, ha alszik.
Igazi maminbabás gyerek, szeret hordozódni:)
Szopi után egy kicsit elvan, de aztán rázendít, és sír mindenhol (pihenőszékben, ágyban, más kezében, és még nálam is általában csak akkor nyugszik meg, amikor kendőben vagy karikás kendőben magamra kötöm. Ott viszont gyorsan elalszik, és csak akkor ébred föl, ha megéhezik.
De teregettem is, porszívóztam is és fel is mostam úgy, hogy közben rajtam aludt.
Jó dolog ez a kendő, rajtam van nyugiban, közben pedig marad 2 szabad kezem:)
Már a hátamra is felraktam párszor, de azt nem szereti annyira, mint ha elöl van. De Maminbabázni úgy fogok, hogy a hátamon van, így kell hozzá szoktatnom.
A kakija még mindig nem normális. De a probiotikum adását 2 hét után abbahagytam. Attól se volt jobb, és azt gondoltam, az se tesz jót Neki.
A gyerekorvos talált a székletében vért, pedig szemmel nem volt látható. Itthon többször volt olyan kakija, amiben láthatóan voltak piros csíkok.
Első körben tejmentes diétát javasolt. Mondtam, hogy évek óta nem fogyasztok tejet és tejterméket. Akkor azt mondta, hagyjam el a tojást és az olajos magvakat, mert ezek lehetnem még allergének. Egyenlőre 1 hét diéta nekem, és ha attól se múlik el a véres széklet, akkor küldik pici Ilkát vérvételre és székletmintát is kell majd adni.
Eléggé meg vagyok lőve, mert a tej és az olajos magvak a paleó étrendem szerves részei.
Egyébként meg azt gondolom, hogy az antibiotikum utóhatása ez a véres széklet, de azért betartom a diétát. De eléggé aggaszt a dolog, sokat foglalkozok vele. Remélem nem lesz kórház belőle, mert abból már elég volt!
A héten voltunk Vele ortopédián, szerencsére minden rendben. A kisujjára elfelejtettem rákérdezni. A bal lábán a kisujj rajta van a mellette lévő ujjacskán. Elfeküdhette a pocakomban.
A gyerekorvos azt mondta rá, hogy ez nem gond, még tiszta porcosak az ujjai, ragtapasszal ragasszam össze jól az ujjacskákat, és jól fog megcsontosodni.
A két ünnep között volt vizeletleoltása is. Ügyesen és gyorsan belepisilt a zacsiba, de sajnos találtam benne bacit. Még nem olyan mennyiségben, amire gyógyszert írtak volna, de később meg kell ismételni a vizsgálatot:(
1 hónapos Ilka 53 cm és 4530 g :) Kis húsgolyó!
Úgy mentünk a tanácsadásra, hogy Ilka rajtam volt elöl kendőben, Terkát meg a szánkón húztam magam után. Nagyon élvezte:
Végre HÓÓÓÓÓÓ
Gyerekek nagy örömére ma reggelre nagy hó esett:)
Én is nagyon szeretem a havat, annak ellenére, hogy alig aludtam 3 órát tübb részletben az éjszaka (Ilka jóvoltából), mégis boldog vagyok, mert kint minden hófehér. Végre!!!
Gábor annyira nem örült, amikor fél 6-kor ment ki havat lapátolni. De mára megvolt a reggeli tornája:)
Én is nagyon szeretem a havat, annak ellenére, hogy alig aludtam 3 órát tübb részletben az éjszaka (Ilka jóvoltából), mégis boldog vagyok, mert kint minden hófehér. Végre!!!
Gábor annyira nem örült, amikor fél 6-kor ment ki havat lapátolni. De mára megvolt a reggeli tornája:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)