Karácsony 2016-ban

Legnagyobb meglepetésként Viktor hazautazott Amerikából. Nagyon örültünk Neki, és őszintén szólva jól is jött a segítsége, hogy a gyerekeket lefoglalja, és így az angyalok tudtak nyugodtan dolgozni.

23-án még Dombóvárra mentek a fiúk (Gábor és Viktor) pakolni a mamához. Elvitték a kedvenc ágyamat a Varga Éváékhoz, leszerelték a karnisokat és elhozták a még ott lévő ingóságokat.
Egyedül voltam a 4 gyerekkel, de a kötelező házimunkák (mosás, főzés, porszívózás) mellett még egy csomó sütés is belefért az időmbe és energiámba.

Sütöttem paleós stollent, még egy diós bejglit, téli varázs biscottit és mézeskalácsot is (ez utóbbit a lányok szaggatták).

Készült jó pár szaloncukor is, aminek a csokiba forgatása az időigényes (kókuszos és marcipános és kávés marcipános). A szentesti menühöz narancslekvárt főztem, és megcsináltam a gesztenyelevest is, mert azt hidegen kell tálalni.

Este, amikor a lányok már lefeküdtek, nekiláttunk a csomagolásnak. Vagyis én csomagoltam, Gábor meg a matató fallal bíbelődött.

24-én kora reggel lementem a Lidl-be a mamának névnapi virágot venni és virslit a gyerekeknek.
Hazafele meg is köszöntöttem a mamát, a többi Éva ismerősömet pedig sms-ben.

Viktor elvitte a 3 nagyot a Szivárvány Gyerekházba Jézuskaváró műsorra (nagyiék is oda mentek segíteni).
Gábor a mamatófalat fejezte be a garázsban és beállította a fát a talpba. 
Nekiálltam főzni. Narancsos kacsát sütöttem, életemben először. A folyamatot élveztem, minden lépést pontosan betartottam, a végtermék mégsem lett a várt minőségű. Azért mindenki hősiesen evett belőle, aztán visszaraktam még a sütőbe pár órára:)
Rizs, friss saláta és cékla-répa-alma-narancs saláta volt a köret.

Viktor és a lányok, miután megjöttek, ebédig még festettek pár kerámia angyalkát, hogy elüssék az időt. Szépek lettek, és még a fal se lett festékes:)

Kapkodva kellett ebédelni, mert 2-kor kezdődött a délutáni program, a Bóbita bábszínháznak az Édes élet cukrászda című darabja. Oda a mama és a Viktor kísérték el a lányokat.
Ilka úgy segített nekünk, hogy mindig akkor aludt, amikor a többiek elmentek, így hagyott minket angyalkát játszani.

A fa feldíszítése gyorsan ment, kicsi, de formás lucfenyőt választottunk. A szekrényre tettük, hogy Ilka magára ne rántsa.

A bábszínház után a lányok felmentek a mamához, amikor mi itthon mindennel végeztünk, csini ruhában felmentünk értük.
Ott kicsit elidőztünk, mert a töltött káposztának még kellett egy óra. Én már tűkön ültem, de a lányom még kényelmesen meg is vacsoráztak (virslit rendeltek).

Végre beléptünk a nappaliba. A lányoknak nagyon tetszett a karácsonyfa, és alig bírták ki, hogy ne essenek neki rögtön az alatta lévő ajándékoknak.
Elénekeltük a Mennyből az angyalt, majd felvetettem, hogy imádkozzunk egyet. A Miatyánkot javasoltam, de a Rita azt mondta: "Ne, az túl hosszú! Legyen inkább az Üdvözlégy Mária!" Így azt mondtuk el, és utána rögtön rávetették magukat az ajándékokra. Mindegyikre ráírták az angyalok, hogy kié. Rita olvasta és adta az illetékesnek.
Mama kapta az első dobozt, vízforraló volt benne.
Gábor egy téli kesztyűt kapott (bár kicsi lett, de Viktorral elcserélte, és így mindenki jól járt).
Én egy keverőtálas robotgépet kaptam, hogy süssek továbbra is sok-sok finomságot:)
A gyerekek közösen kaptak egy társast, egy 7 játékos játékgyűjteményt (Disney channel meséi szereplőivel) és egy interaktív fejlesztőjátékot.
Rita és Bori kapott 1-1 fényképezőgépet, Terka egy interaktív távirányítót, Ilka egy zenélő kis házikót és a Gábor által csinált mamatófalat (ez utóbbi Terkát jobban lekötötte).

A nagyok teljesen odáig voltak a fényképezőgéptől, egész este azzal szórakoztak. Mivel az angyalok használtan vették a jófogáson, a Borié nem működik hibátlanul. Hol bekapcsolni nem lehet, hol kikapcsolni, szóval elég bosszantó:(

Este sokáig fent voltunk, aztán a 3 nagylány a nappaliban aludt, hogy vigyázzanak a karácsonyfára.

25-én délelőtt misére mentünk a Piuszba. Volt pásztorjáték is. Lányok jól viselkedtek, még a mikrofonba is beszéltek. A papbácsi azt kérdezte, hogy mi emberek mit adhatunk a Kisjézusnak. Rita jelentkezett, és azt mondta, hogy "szót fogadunk". Bori is jelentkezett, és azt mondta, hogy "nem tépjük ki egymás kezéből a játékot". Cukik és bátrak voltak, én meg büszke rájuk:)

Az ebéd kész volt (húsleves és töltött káposzta), csak meg kellett melegíteni. Mégis fél 3-kor ettünk, hogy Judit (Viktor Juditja) is csatlakozhasson hozzánk (Miskolcról jött, az meg igen messze van).

Ilka irtó nagyot aludt, déltől 3-ig.

Ebéd után a 3 nagylányom karácsonyi műsort adott elő. Viktor felvette videóra, így megmarad az utókornak:)
Az ajándékok kibontogatása következett. Sok mindent kaptak a lányok a nagyiéktól és a Viktortól is:
- pénztárgépet, bolti kiegészítőket (papírdobozokat: kávé, vaj, müzli, mosópor, tej, stb.)
- színező (minden lány különbözőt kapott, amiben a róluk készült fotókat nagyított fel és fehérített ki a Marci papa)
- Ki nevet a végén társasjátékot, amiben a dobókocka búra alatt van (ezt a papa-lakban fogják tartani)
- olyan társast, ahol a pályán végigmenve csokikat kellett megenni, így csak egyszer-használatos)
- foglalkoztató-füzeteket
Mi szülők kaptunk két színházjegyre szóló kupont, amit bármikor beválthatunk, és arra az időre a nagyiék fognak vigyázni a lányokra. A Játszd újra, Sam-et fogjuk megnézni valamikor februárban.
 
Egész délután nagy játékban voltunk.

Késő délután jött a Julcsi is (papír-könyves babaházat kaptak Tőle a lányok), a gyerekek nagyot kergetőztek Vele a lakásban. Felvittem mama lakásába is, nagyon tetszett Neki. A fülbevalóknak is örült, amiket tőlünk kapott karácsonyra, az egyiket rögtön be is tette a fülébe.

Lefektettük a gyerekeket, és csak utána ültünk le mi felnőttek (mama, Viktor, Judit, Gábor és én) vacsizni. Jót beszélgettünk.

Mama hazament, mi meg 4-en elkezdtünk kanasztázni. Juditot meg kellett tanítani a Pólyák kedvenc kártyajátékára, és nagyon gyorsan nagyon ügyesen megtanulta. Hajnali 1/4 3-ig játszottunk, de még 4 ezer pontig se jutottunk. Megszavaztuk, hogy hagyjuk abba, menjünk aludni, legközelebb, amikor négyesben leszünk, folytatjuk:)

26-án reggel Ilkának köszönhetően nem aludtunk el. Viktorék telekocsija 8-kor indult, 7-kor terveztek felkelni, Ilka 7:20-kor felkiabált, arra felébredtem és felébresztettem a fiatalokat.

Délelőtt tiszta kómás voltam, hiába ittam több kávét is. Öreg vagyok én már az éjszakázáshoz!
Felmentünk a mamához, a lányok előadták ott is a karácsonyi műsorukat, megkapták mama ajándékait is:
- mindenki 1-1 Lackfi János mesekönyvet és 1-1 kis plüssállatot hozzá,
- mozgatható lábú rénszarvasokat (mama foltvarró társa varrta)
- kirakót (Micimackósat)
- mágneses arc-szerkesztő játékot,
- betű-memóriakártya
- játék-konyhai eszközök (főleg fából),
de a legnagyobb sikere az én régi legómnak volt, azzal sokáig eljátszottak.

Én kaptam pár konyhai eszközt (csokiolvasztó tégelyt, harmonikás gumitölcsért, konyharuhákat)

Vica és Marci délután jöttek. Hoztak a lányoknak manókat, amiket Ők csináltak fonalból, Jézus kis szamara könyvet és betlehemes társasjátékot. Vica sütött 3-féle paleós kekszet, egy nagy doboznyit hozott belőlük. Fincsik voltak!!!
Gyerekek jót játszottak együtt, mi meg jót beszélgettünk a Vicával.

Gábor 27-én és 28-án már dolgozott.
27-én jött a Péter papa. Mivel szépen sütött a nap, elmentünk sétálni. A gyerekek fel akartak menni a mamához. Mondtam, hogy most nem megyünk föl.
Ritával a következő párbeszéd zajlott le:
R: miért nem megyünk fel a mamához? Mama nem örülne?
én: Igen, azért.
R: a Péter papa miatt? Mert elváltak?
én: igen.
Pedig ezt így sose mondtuk Neki. Újra bebizonyosodott, hogy a gyerekek nem hülyék, csak kicsik.

Sétáltunk a Papkertben és a Kígyó utcában. Rita sokat fényképezett is a gépével.

28-án (szerdán) reggel mama elment Dombóvárra, átadta a lakást az új tulajoknak. Délután foltosra ment, ott is aludt.
Egyedül voltam a 4 lánnyal. Délelőtt nézték a tv-t, játszottak, én házimunkákat csináltam (két adagot mostam, sütöttem kolbászt és húsgolyót, mosogattam).
Ebéd után aztán addig rágták a fülemet, hogy felmentünk a mama lakásába legózni.

A két kicsit sikerült elaltatnom a mama ágyán. Ilka csak keveset aludt, de Terka nagyot szunyált.

Este jött a Tánti. A lányok lefürödve várták. Ahogy belépett a Tánti, rohantak elé, és Rita még az ajándékait is kivitte Neki az előszobába.
Mindhárom nagylány kapott 1-1 fiú barbie-t, így tudnak házasodni a lány barbie-k:) Visongva örültek neki. Kaptak még elektromos fogkefe fejeket (jégvarázsos).
Első elektromos fogkefés fogmosás után ezeket mondták:
Rita: olyan, mintha kő lenne a számban.
Bori: mintha zizegne a szám
Terka: mintha fúró lenne a számban.
Azóta naponta többször is fogat kell mosni:)

29-én (csütörtökön) mama hozott ebédet a Csendesből, így nem kellett főzni. Délelőtt Gáborral a nappalit rendeztük át, hogy Rita íróasztalát át tudjuk hozni (helyére kerül a szekrény a másik sarokból).
Délután Tánti, mama és a 3 nagylány elmentek lovagolni. Ritán kívül Terka is "pónigolt".
Gábor a mama lakásában szerelgetett, fúrogatott. Egyre szebb és otthonosabb a mama-lak:)

30-án (pénteken) Ilka korán ébredt, nem aludt már vissza, így fél 7-kor már sült a töpörtyűs pogi.
Délelőttre bejelentkeztek a Bárányék, gyerekek nélkül, így mi is lepasszoltuk a lányokat a mamához. Tántival felmentek, mi meg kényelmesen kitakarítottunk, majd jót beszélgettünk az Évával és a Robival.
Ilka kifáradt az egész délelőtti fent-létben, és elég pogit is evett, így délben, miután elmentek a vendégek, megszoptattam, és lefektettem aludni az ágyába. Gábor itthon maradt vigyázni az álmát, én meg felmentem ebédelni a mamához. Maradékokat ettünk, Gábornak hoztam le egy adag ebédet.

Ebéd és kávézás után mama, Bori és én bementünk a városba ügyeket intézni. Voltunk a postán, a PartyZoo jegyirodában a Ferencesek utcájában és ha már arra jártunk, bementünk az Ehető Egészség boltba is valami paleós finomságot enni. Mogyorókrémes szaloncukrot vett a mama, irtó finom!!!

Ahogy hazajöttünk, Gábor felment a mamához, folytatta a furkálódást. Sokat és ügyesen ügyköd a lakás otthonná varázsolásán. Le a kalappal előtte! Ő a FÉRFI a háznál:)

Újabb "profi" képek rólunk

No nem Szentgyörgyvári-minőség, de Gábor egyik kollégája hobby-fotós, csinált kis családunkról karácsonyi hátteres képeket.

Riti

Bori

 

Terka

Ilka

Ilka 1 éves

Ilka már nem baba, már 1 éves kislány! Irtó cuki, ugyanakkor hisztigombóc is tud lenni, ha nem engedek Neki valamit, amit akar.

Éjjelente még mindig gyakran ébred, és csak cicin alszik vissza. Van, hogy óránként szoptatom.
Nem tudtam mire vélni, hisz már napközben is eszik mindenből rendes mennyiségeket. Aztán a gyerekorvos mondta az 1 éves státuszon, hogy jönnek a hátsó fogai, meg van duzzadva a fogínye és a füle mögötti nyirokcsomói is.

74 cm és 8,4 kg
A tesókái mind nagyobbak voltak 1 évesen.
Rita:
Bori:
Terka:

Pár fotó az 1 éves legkisebb nagylányomról:

születése percében

Kis vigyorkám! Isten éltessen sokáig, maradj mindig ilyen vidám, boldog, egészséges!

Házimunkás szombatom

Gábor délelőtt vásárolgatott, ügyeket intézett a városban, délután elment Dombóvárra a mama maradék cuccát elköltöztetni, este fél 7-re ért haza.

Mama is Dombóváron volt egész nap, Ági nagyi jött segíteni a gyerekek körül, és annyira jól sikerült Neki lefoglalni őket, hogy egy csomó házimunkát sikerült elvégeznem.

Reggelire sütöttem sós goffry-t,
ebédre tojáspörköltet főztem, paleó "rizskoch"-ot sütöttem,

háromszor ment a mosógép és a szárítógép (üres a szennyestartó), elpakoltam a sok tiszta ruhát,

kétszer ment a mosogatógép is,

délután sütöttem kenyeret és mézeskalácsot is (gyerekek szaggatták).

Este még kéne vasalnom is Gábor hosszú ujjú ingeit.

Hatékony voltam ma:)
Holnap vasárnap, megpihenek végre:)

Ilka 11 hós, Rita 7 éves

November 7-én Ilka baba 11 hónapos lett. Szinte hihetetlen, hogy egy hónap múlva 1 éves, és akkor már nem baba, hanem kisgyerek.
Már most sajnálom, hogy hamarosan nem lesz baba a háznál. De bármennyit szülnék, olyan gyorsan megnőnek!

Szóval a 11 hónapos Ilkám paraméterei:
8,29 kg,
71 cm
4 foga van, szeret enni, mindent megkóstol, amit engedek Neki és ha megfelelő az állaga (homogénre pépesített, csócsálható vagy puhára főzött), akkor meg is eszi.
Ha már nem kér, eltolja a kezével a kanalat (ha etetem), vagy lerakja a tányért és eltolja magát etetőszékestül az asztaltól (ha egyedül evett).

Akaratos fruska, és ha nem az történik, amit szeretne, vagy ne adj Isten valaki elvesz Tőle valamit vagy nem adja oda, amit kinézett magának, akkor vége a világnak. Sír és kapálózik, megsértődve elmászik onnan (közben persze ordít).

Éjjel is foglalkoztat, igazi 24 órás gyerek. Szinte óránként fent van, és az egyszerűség kedvéért cicivel aludt vissza EDDIG. De megelégeltem a dolgot, már tiszta zumbi vagyok a kevés alvástól, így elkezdődött az éjszakai szopiról leszoktatás.
Tegnap este 8-kor szopizott (biztos jóllakott, mert mindkét cicit megkapta), el is aludt szépen, de felsírt 9-kor, 10-kor, 11-kor is. Gábor visszasimogatta, mert még ébren volt, én meg nem akartam szoptatni.
Fél 12-kor, amikor épp elaludtam, megint felsírt. Akkor kapott cicit, vissza is aludt.
De ébredt 1-kor is, sikerült visszasimogatnom, 2:30-kor kapott cicit, 4-kor megint sírt, de akkor is visszaaltattam, és reggel 6-kor ébredt legközelebb.
És ez jó éjszakának minősül az elmúlt hetek éjszakáihoz képest:(

Rita ma 7 éves. Amikor szólt az ébresztőórám 5:50-kor, kiugrottam az ágyból és mentem a konyhába paleo-ropit sütni, mert az a kedvenc rágcsája.

Kapott egy gyerek-forgószéket az íróasztalához és egy hatalmas tábla oreó kekszes Milka csokit (ez utóbbit el is vitte az iskolába, hogy megkínálja az osztálytársait).

Pörgős hétfő

Az őszi szünet utáni első napom kettesben az Ilkával.
Nem lustálkodtunk, mert Dombóvárra kellett menni Maminbabát tartani.

Ezen kívül volt egy listánk, miket kell még elintézni Dombóváron, és Pécsen valamint környékén, mert a héten már nem lesz autóm (Gábor délután vitte a Bárkát Siklósra).

Reggel 8-kor indultunk itthonról. Ilka végigaludta az utat, Dombóváron ébredt:)
Bevittem a bíróságra a mama ebédjét, utána mentem a Body Fitt-be, 6-an voltak Maminbabán, és az újakban felmerült, hogy legyen heti 2 óra:) Meglátjuk.

Óra után mentem a Péter papa garázsához, berakta az autóba a régi Kemping biciklimet, amit megjavíttatott és felturbózott, Ritának ezt adja a szülinapjára. Kaptam két tál kocsonyát is, idei szezonban az első, nagyon jól fog esni vacsira.

Felhívtam a Zomboriné Erzsikét, hogy nem találom a nyugtatömbömet, nem-e maradt véletlenül nála. Sajnos nem, de így legalább nem kellett oda is bemennem.

Mama lakásába is be kellett menni manduláért, ott szoptattam is, és robogtunk tovább.

Ilka Pécsig nem aludt, de szerencsére nem is sírt, jól elvolt. Adtam a kezébe ezt-azt (kulcscsomót, napszemüvegtokot, mobiltokot, tízes pzs-zacsit), azokkal elbíbelődött.

Megálltunk a házunknál, kiraktam a biciklit, beraktam a reggel kirakott gyereküléseket, hogy el tudjam hozni a lányokat az oviból. Épp a szomszédban volt a víz- és gázóra leolvasó, így be tudtam engedni, az is elintézve:)

Kimentünk Hirdre egy kendőért, ott kezdett el Ilka sírni (elálmosodott). Pécsre visszaérve el is aludt.

A paleós bolthoz 1 órakor értem, már Dombóvárról telefonáltam, hogy rakjanak félre nekem egy adagot a napi menüből. Megebédeltem kényelmesen, miközben Ilka békésen szunyókált az autóban, ami a bolt előtt állt. Frankfurti leves volt és gyros tál. Paleolit Éléskamra-féle lángos volt hozzá, így azt is megkóstolhattam.
Nagyon-nagyon ízlett a kaja, ennél jobbat még nem ettem nálunk, és most először jól is laktam (emberes adag volt). Desszert se fért már belém, csak egy capuccino-t ittam.

Következő állomás a Péter utca 29 volt, ahol le kellett adnom egy vándor-hurcit. Ilka ott ébredt, mosolyogva.

Korán volt még az ovisok elhozatalához, mert fél 3-ig alszanak, Gábort kérdeztem, mit csináljak addig. Lidl-ből kért fúróállványt. A Lidl parkolóban megszoptattam az Ilkát,és bementünk. Sokáig nézelődtem, de nem találtam semmi mást, így Gábor olcsón megúszta, hogy velem vetette meg a fúróállványt:) Vettem a lányoknak 1-1 szelet müzliszeletet, had örüljenek.

Fél 3kor ott voltam az ovinál. Felkötöttem a hátamra az Ilkát, és felvittük az iskolába az egyik müzliszeletet, beleraktam Rita kabátjának a zsebébe:)

A Boriék épp leültek volna uzsizni, elcsomagolták Neki, és addig megette, amíg a Terka ébredésére vártunk.

Hazaértünk, Terkát kivettem az autóból, és amíg Őt rendeztem és a csomagokat, Borit hívogattam. Nagy sokára jött csak ki a kocsiból, és akkor is dugdosta a kezét a háta mögött, bűnbánó arcot vágott. Kérdeztem, hogy mi a baj, mit dugdos. Ekkor elsírta magát, és megmutatta a kezét. A bal kezének hüvelykujját megégette a szivargyújtóval:(((
Pár hete mutattam meg nekik, hogy mi az és mire való. Felhívtam a figyelmüket, hogy forró, éget, nem játék. De nem hitte el, míg a saját kárán meg nem tanulta:(
Fújtam Forever First-tel, hideg víz alá tartotta, de fájt neki nagyon, sokat sírdogált miatta a délután folyamán.

6 körül jött meg a Mama. Kimentem beengedni a kapun, mire visszaértünk, Terka kirakta a mama papucsát az ajtóhoz:)
Lejárt a mosógép, megkértem Terkát, hogy segítsen átrakni a ruhákat a szárítóba. Mondta, hogy majd Ő bepakol, így egy pillanatra ott hagytam. Mamával beszéltem az étkezőben, és hallom, hogy zúg a szárítógép. Megijedtem, odarohantam, de Terka elégedetten jött ki: "BEINDÍTOTTAM!" És tényleg. Ráadásul a jó programon:)
Hétvégén együtt csináltuk, megmutattam Neki, emlékezett rá.
Nemsokára semmi dolgom nem lesz, a lányok minden házimunkát elvégeznek helyettem:)

Csupa jó hír (majdnem)

Ma beszéltem a nagynénémmel telefonon, és a végén Ő mondta, hogy mennyire örül, hogy ilyen sok jó hírt tudtam mondani. És ekkor esett le, hogy mostanában mennyi jó dolog történt velünk.

A legeslegfontosabb, hogy mindenki egészséges. Gábor volt a legtovább beteg (köhögés és nátha), pedig szedett mindenféle csoda-gyógyszert, amiket a tv-ben reklámoznak. Segítségükkel egy hét alatt gyógyult meg, míg nélkülük 7 napig is szenvedett volna:)

Mama vasárnap elköltözött végre, birtokba vette a pécsi lakást. Mivel a dombóvári 4 szobás lakásból a pécsi 2 szobás lakásba költözött, így mi is kaptunk egy csomó mindent, amikkel a mi házunk is otthonosabb, barátságosabb lett:)
A hálószobánkba került a mama dombóvári hálószobájából a szekrénysor, amibe egy csomó dolgot el lehet pakolni. És csak egy kis átrendezésre volt szükség, Ilka kiságya és a könyvszekrény került másik falra.

A gyerekszobába is jött még 2 szekrény és egy íróasztal (Ritának, bár még nem kell itthon leckét írnia, de nagyon örült neki, szokott ott rajzolni, színezni, kreatívoskodni).
Így kicsit zsufi lett a szoba, de a csajoknak nagyon bejött, sokkal zegzugosabb, azóta sokat bújócskáznak:)

Ma vettünk használtan egy fenyőfa-emeletes ágyat, ami majd a Terka kiságya helyére jön, és Ilkával fog osztozni rajta (ha (vagyis amikor) Ilka végre leszokik az éjszakai cicizésről).

Hétfőn voltam Dombóváron Maminbabán, ahol az eddigi max.létszámú, 8 anyuka volt jelen:) Klassz kis óra volt, csak kár, hogy a végén kicsit összetörtem a Bárkát, amikor ki akartam tolatni a parkolóból, csak hátrafelé néztem, és közben az orrával nekimentem egy villanyoszlopnak. Leszakadt az első lökhárító. Gábor a mama lakásában volt a 3 nagylánnyal, telefonáltam Neki, hogy jöjjön, és hozzon madzagot. Egész jól viselte a hírt, nem akadt ki, ketten együtt ügyesen felkötöttük a karosszériát, és jókedvűen tudtunk visszajönni Pécsre.

Kedden a Gábor rokonainak sírjait látogattuk végig, ott is minden rendben volt. Benéztünk Gyűdre is, megnézni az újításokat.

Mindkét nap a mama várt minket itthon finom ebéddel. A főzés előtt és után pedig pakolta ki a dobozokat a lakásában.

Gábor nagyon ügyesen összeszerelte a polcait, szekrényeket, mindent! Nagyon megy már Neki a bútorok szétszedése és összerakása. Büszke vagyok rá!

A térkövezés is készen van, van új kapunk, már be is lehet állni kocsival az udvarra (igaz, a garázsba még nem, mert tele van mindenfélével).

Van postaládánk, csengőnk, szóval kipofásodtunk kívülről is. Az utcabeliek, amikor arra járnak és kint vagyunk, mindig megdicsérik, hogy milyen szép lett a házunk-tája. A csomagos postás bácsi is azt mondta, alig talált ide, annyira megváltozott az udvar. Mindenkinek tetszik, nekünk is:)
Kell még terepet rendezni hátul, kivágni pár fát, lebontani a disznósort, füvesíteni, de már van nagy térkövezett helyünk, ahol jó időben kint lehetünk és ehetünk. Kár, hogy most megyünk bele a télbe! De lesz még tavasz és nyár is! Addig bentről gyönyörködünk a szép színes udvarunkban.

Ma volt Gábris 33. szülinapja. Itthon volt szabin (nem ezért, csak sok volt az ügyintézni való).
Reggel ünnepi reggeli volt (hoztam Nekik a boltból fujj-fujj nem-paleós csokis croissant).
Egész délelőtt a konyhában sertepertéltem, sütöttem kétféle répatortát

csináltam karfiolrizst, rántott húst és sült édesburgonyát.
Lányok szépen eljátszottak, még ajándékot is csináltak az apjuknak nagy egyetértésben:

Ebéd után minden gyerek aludt:)
Uzsira tortáztunk, majd elmentünk mindannyian az emeletes ágyért két kocsival.
Vacsira is finomat ettünk, megmelegítettem a krumplistésztát (vasárnapi maradék).

Ja, és a legklasszabb dolgot majdnem kifelejtettem: SZÁRÍTÓGÉP Mama vett nekünk egyet, nagyon élvezem a használatát! Ha kétszer is mosok egy nap, akkor se áll szárító a nappaliban, se az előszobában, hanem a tiszta, száraz, illatos és PUHA ruhák összehajtogatva a szekrényekben sorakoznak. Mottó: mosógépből a szekrénybe 3 óra alatt:)
A spájzban kapott helyet.

Mostanában Pólyáéknál ...

... zajlik az élet, mint mindig. Nem unatkozunk, pedig néha olyan jól esne:)
De szerencsére anyukámtól megtanultam, hogy "Akkor szép az élet, ha zajlik!"
Szóval szép az élet, mert zajlik:)

Terkát elérte egy olyan ovis vírus, ami egy hétre kivonta a forgalomból. Gégegyulladás. Ronda köhögéssel, ami nem hagyta aludni éjszaka, 39 fokhoz közeli lázzal, ami 2 napig tartott, és annyira nagyon leverte a lábáról, hogy szükségszerű volt a csillapítása. De az Algoflex baby szirup-tól öklendezett:( Nagyon nehezen tudtuk belenyomni, esetenként bevetve a testi erőfölényünket, mert nem tudtuk rábeszélni, hogy nyissa ki a száját:(
A Robitussin száraz köhögésre gyerekeknek szirup még rosszabb volt. Azt márc-édes 100%-os almalébe kevertem bele, és pálinkás pohárból szívószállal nagy lassan elszopogatta.
Szerencsére már jobban van, viszont Ilkát megfertőzte:( Most Ő náthás, alig bír aludni éjjel, viszont az apján a nap bármely szakában be tud szunyálni:

Gábor itt nem alszik, csak pislant

Terkánál maradva, van egy cuki mondása, mégpedig a Bori cuccára azt mondja: "BOIÁÉ" Ez nem a Borikáé pöszén, hanem a RitÁÉ után szabadon úgy mondja, hogy BoriÁÉ. Ezt a nyelvtani szabályt Ő találta ki, de nagyon logikus, ha belegondolunk (apÁÉ, anyÁÉ, IlkÁÉ, TerkÁÉ, stb.)
És még mindig úgy mondja valami hiányát, hogy "NEM VAN". A NINCS szócska nem tetszik Neki:)

Ritának nagyon tetszik a suli, haza se akar jönni délutánonként, amikor megyünk érte. Ahogy meglát, elszalad az ellenkező irányba. De ez még mindig jobb, mintha nem szeretne menni.
A szeptemberi magatartását így értékelte a tanító néni a tájékoztató füzetbe:
"A tanórákon többször közbeszól, a szünetekben időnként nem "hallja meg" amit mondok."
A szorgalma viszont szuper jó:
"Nagyon ügyes, igyekszik, aktívan dolgozik."
Minden más bejegyzés is abszolút pozitív, a legújabb a matek év eleji felmérés 95 %-os:)))
Irtó büszke vagyok Rá! Itthon is előveszi néha az olvasókönyvét, és gyakorol, felolvassa nekem a betűket, amiket tanultak, le is rajzolja a megtanult betűket, számokat. Cukin kanyarítja a vonalakat, és maximalista. Ha nem szép, akkor radírozza, újra próbálja.
Remélem még sokáig kitart a lelkesedése.
Délutánonként jár kedden agyagozni, szerdán néptáncra és csütörtökön labdajátékokra. Ez utóbbi kettő tesi gyanánt választható, mert heti 5 tesi az előírás, de az órarendbe csak 3 nap van beépítve. Így is egy nap híján 5 órájuk van, és délután egy napközis tanóra.
1. óra után van reggeli, 4. óra után (fél 12-kor) mennek ebédelni.
A menzán minden nap 2-féle második közül választhatnak, és lehet repetázni is:)
Leghátsó sorban ül középen, egyedül egy 1 személyes padban:) Mellette jobbról a Lara ül, aki a legjobb barátnője (oviba is egy csoportba jártak).
3. naptól egyedül megy fel a tantermükbe, az iskola kapujában kell tőle elköszönni, szülők csak délután mehetnek be a suliba.

Igazi nagylány, pár napja egy ovis barátnője hívta telefonon (Piroska). Vagy fél órát csacsogtak mindenféléről, mint a nagylányok. Elképesztő!

Ilka szépen mászik, mindenhol feláll, bútorok mellett kapaszkodva lépeget.
Kint van 4 foga (fent és lent az középső 2), eszik mindent, de még többfélét szeretne (nyúlkál minden kaja után, és ha megkaparintja, tömi is a szájába).
A kakija szilárd, nincs benne vér, minden rendben vele. Naponta többször van kevés.
Nem nagyon tudom lerakni, otthagyni, mászik utánam, vinnyog, hogy vegyem föl.
A konyhában szereti nézni, ahogy ténykedem, akár az etetőszékéből is.
Éjjel sokszor fent van, cicivel alszik csak vissza (párszor sikerült csak simogatással visszaaltatnom).

Boriról mit is írjak? Minden rendben Vele. Reggelente újabban Ő az első felkelő, első a fürdőszobában, gyorsan felöltözik, és ül az asztalhoz. Nagyon a kedvembe akar járni.
Továbbra is árulkodós, védekezésre a hangját használja és visít ezerrel. Ritával verekedni is szoktak, egész durván is, mint a fiúk:(
Az oviban nem járatjuk semmilyen különórára, logopédushoz sem kell járnia, szépen beszél. Most úgy gondoljuk, hogy jövőre még nem küldjük iskolába, a Csillag csoportba fog járni még egy évet.

Elhanyagoltam a blogot...

De nem ám azért, mert nem történik velünk semmi említésre méltó!!! Sőt!
Csak nem jutok a gép elé, hogy leírjam, aztán meg elfelejtődik.

Megpróbálok egy-két dolgot visszaidézni és fényképekkel illusztrálva megörökíteni.

Egyik hétvégén levágtuk Terka haját. Tánti kezdte el (összegumizta egy copfba, lenyisszantotta a lófarkát). De kibontva nem lett sokkal rövidebb, így megfogtam én is az ollót, és levágtam a végét egyenesre.
Szerencsémre jól sikerült:) A göndör hajat könnyű vágni, nem látszik, hogyha nem egyenes:)

Nagyon csinos lett ezzel a rövid frizurával, egészen megváltozott a kis arca:)

Voltunk a pécsi állatkertben. Nem nagy szám, de a gyerekeknek tetszett. A nagycsaládosok szerveztek egy szombat délelőttöt, kedvezményesen 2500 Ft-on bementünk mindannyian. Gyerekek kaptak feladatlapokat, izgatottan keresgélték az állatokat, szóval összességében jó volt.

A végén csokit kaptak a kitöltött feladatlapokért:

Szerencsére a betegségek egyenlőre elkerülték a gyerekeket. Csak Terka volt náthás, de csak pár napot hiányzott eddig emiatt, és gyógyszerig sose jutottunk:)

Az udvarunkon hetek óta zajlik a térkövezés. Kerítés-építéssel kezdték, támfal-építéssel és vízelvezetés kialakításával folytatták, majd elkezdték rakni a térköveket. Pár kép a folyamatról:

Ilka közben észrevétlen 10 hónapos lett:) Mászik, mint a villám, már a küszöb se akadály, mindenhol felkapaszkodik, feláll, sőt, a bútorok mellett lépeket is.
Mikor ügyes, megtapsolja magát.
Minden kaját kinéz a szánkból. Már adtam Neki babánlisztes palacsintát is, mert addig hisztizett, amikor én ettem, hogy megsajnáltam. Tojásos volt, de nem lett tőle baja:)
A két felső foga még nem tört át, de már nagyon duzzadt az ínye.
Éjszaka gyakran fent van cicivel altatom vissza.
Ma reggel már a 4 órai szopi után nem aludt vissza, de ez ritka szerencsére.
Napközben még kétszer alszik, délelőtt 1-1,5 órásat és du. egy 2-3 órásat.

https://youtu.be/OX_Yp1t0wm8

Klassz hétvége

A szept.10-11-ei hétvégét házon kívül töltöttük:) Ránk fért már a lazítás, az előző két hétvégét végigdolgoztuk (udvarrendezés)

Szerencsénkre napsütéses, 30 fokos hétvége volt ez is, így a vasárnapi veszprémi szobatalit kibővítettük egy nosztalgikus balcsizással.

Szombat reggel 7-re még jött egy bádogos felmérni a munkát, Gábor 8-ra elvitte Harkányba autószerelőhöz a Bárkát (szerencsére nem volt nagy baja), így a 10 órai indulási tervhez képest csak 3/4 órát csúsztunk:)

A Pécs-Fonyód utat a lányok elég jól bírták. Ilka és Terka majdnem végig aludt, a nagylányok meg elvoltak (még zenét kérni is elfelejtettek). Nem volt nagy forgalom, fél 1-kor már Fonyódon voltunk.
Bementünk a piacra, ahol az árusok már pakoltak, de azért még tudtam venni ajándékokat a vendéglátónk gyerekeinek, túrtam két pulcsit és vettem kukoricát+sütőtököt a vegyszermentes fickótól. Ezalatt a család megebédelt (lángost), Ilka meg a hátamon élvezte a függőleges testhelyzetet:)

A nyaralóba érve meglepő rend és viszonylagos tisztaság fogadott:) Gyorsan összedobtam az ebédemet (párolt zöldségköretet csináltam a pörkölthöz), megettem, majd lementünk a strandra.
Már a kapuban voltunk, mikor jött a Family Frost-os autó. Kedvenc bácsink megörült nekünk, és rábeszélt minket egy 6 db-os jégkrémre:) A partra menet elnyalták, így legalább értelmet kapott, hogy gyalogolni kellett (biciklik már Pécsen).

A víz hideg volt (állítólag 22 fokos, de szerintem hidegebb), de mi csakazértis megfürödtünk benne:)
Ilkának is megmutattam. Azt hittem, majd kikapja a lábát és óbégat, ehelyett élvezte:) Stramm csaj!
Ritával kettesben elég mélyre bementünk, amíg Neki lábujjhegyen állva állcsúcsig ért.
Nem volt igazi strandidő, fátyolfelhős volt az ég, nem volt a napnak ereje akkor se, amikor kisütött. Hiába, szeptember már ősz! Azért nagyon jó volt csobbanni egyet nosztalgiából:)

5 körül fölmentünk a strandról, Gábor gyorsan nekiállt szétszedni a trambulint, én meg lezuhanyoztam a lányokat hátul, szép ruhát kaptak, én is letusoltam, hajat mostam és szárítottam, Gábor is lefürdött és odaértünk a fél 7-es misére a fonyódi hegyre.
Nem tudtuk, de diákmise volt, gitáros zenével, sok-sok gyerekkel és prédikáció nélkül:)
Ilka aludt az autós hordozójában az áldoztatás végéig, amikor is Terka felszeretgette:)

A nyaralóba visszaérve már csak vacsizni és fogat mosni kellett mindenkinek.

Gábornak nem hoztunk alvógépet, így megbeszéltük, hogy a mama ágyán alszik a nagylányokkal egy szobában, én meg a kicsikkel a helyünkön. De azt nem terveztük el, hogy 9-kor kidőlünk a gyerekekkel.
Sütőtök bent sült a sütőben, én meg 10-kor ébredtem fel az altatásból arra, hogy mindkét kicsi elkezdett ordítani. Nem tudom mi bajuk lehetett, de egyiket se tudtam megnyugtatni. Kimentem hátra pisilni, és mire visszaértem, már megint aludtak:)

Terkának nagyon zaklatott éjszakája volt, fél óránként/óránként felsírt, egyszer annyira megébredt, hogy mondta is, hogy "anya, félek". A vonat zaja zavarhatta, meg az, hogy náthásodott, fájhatott a torka is a kis drágámnak. 1 hét ovi és máris ...

Ilka csak 2-szer szopizott, egyébként aludt.

Hajnalban viszont nagyon bealudtunk, fél 8-kor ébredtünk.

Gábor elment a boltba egérkét venni. A Fenyvesi Spar-ra ki volt írva, hogy aug.31-től zárva. A Zöld ABC nyitva volt, de háborús időszakot idéztek a polcai (egy-két konzerv, pár száraz kifli).
Azért a lányoknak ízlett a nutella száraz kiflin is egérke híján (köszi Tánti!)

Összepakoltam, Gábor elmosogatott, lányokat is megpisiltettem, felöltöztettem, és 10-kor tudtunk elindulni Vp-be.
Az M7-es autópályán száguldottunk Fehérvárig, onnan a 8-ason Vp-ig.
Vp-ben is eltévedtünk, és mivel már majdnem dél volt, nem akartunk keveregni, az én bíztatásomra Gábor megfordult egy 4 sávos úton, dupla záróvonalon. És pont kikanyarodott egy rendőrautó. Szerencsénkre sietett, így csak ránk-villantott, majd ment tovább:)

Terka végigaludta az utat (előre hozta a délutáni alvást)

Déli harangszóra megérkeztünk a Némóékhoz. Gyönyörű házuk van. Már ott volt majdnem mindenki, a pörkölt rotyogott a bográcsban. A gyerekek hamar megtalálták a hangot a többi gyerekkel, Ilka is hagyta, hogy kézről-kézre adják. Anita meg is jegyezte, hogy nekünk úgyis annyi van, ezt elviszi. Gábor meg: "Hógyisne, pont a kék szeműt!"

Nem tudtam eleget beszélgetni a csajokkal, mert a gyerekeket is szemmel kellett tartanom, de jó volt látni mindenkit!
Amint kapunk fotókat, rakok föl ide is.

5-kor kellett elindulni onnan, hogy 8-ra hazaérjünk. Azt gondoltam be fognak aludni a gyerekek, de szerencsére nem.
Dombóváron kiszálltunk egy kicsit, lányok ettek-ittak, felvettük a Gabit és jöttünk tovább Pécsre. Ilka Sásdtól ordított. Elege volt az egész napos macerából. Sajnáltam szegénykét! Meg Gabit is, aki a vonat helyett minket választott:(

Szép volt, jó volt, köszönöm, ennyi!

Hurcival a városban

Ma délelőtt bebuszoztam a belvárosba Ilkával a hátamon. És a reakció, amit az emberekből kiváltottam egészen megdöbbentett.

Idegenek, férfiak és nők, középkorúak és idősek egyaránt megszóltak/beszóltak.
Nem mintha bármi közük lenne ahhoz, hogy hogyan viszem a gyerekemet.

Kezdődött azzal, hogy a buszon át akarták adni a helyüket. Öreg nénik is. Mindenkinek el kellett mondanom, hogy nem tudok leülni a hátibabámmal, inkább állok, és ne aggódjon, nagyon kapaszkodok!

Aztán azzal jött oda hozzám egy 40-es férfi az utcán, hogy a gyerek bal keze a vállpánt alatt van, és ez így biztosan jól van-e.

Aztán hazafele a buszon egy idősebb férfi kopogtatta meg a vállam, hogy a gyerek keze be van szorulva, biztos azért nyüglődik (tényleg nyüglődött, nem tetszett Neki a buszozás). Persze nem volt beszorulva, csak bedugta maga és a hátam közé.

A legutolsó csepp a pohárba az volt, hogy a buszról leszállva egy nénike azt mondta: "én úgy sajnálom ezeket a gyerekeket! Nem jó így Nekik! Hogy van a nyaka is!"
Mondtam Neki, hogy azokat a babákat sajnálja, akik a babakocsiban fekszenek, távol az anyjuktól. Az én gyerekem köszöni jól van, hallja a szívdobogásomat, és a fejének is épp jó ez a póz!

Én is meg bírom állni, hogy beszóljak a kenguruban kifelé hordozó anyukáknak. Más miért nincs ennyire intelligens?

Bosszankodok! És Pécsen még elég elterjedt a hordozás. Egy kisvárosba, vagy kis faluba mit szólnának hozzánk???

Ilka 9 hónapos

Hihetetlen, hogy Ilka már 9 hónapja itt van velünk. És hirtelen olyan nagy lett és ügyes!

2 fogacskája van alul középen, 7550 g és 70 cm.

Tapsol, kérésre is és szopi után mindig (mintha megköszönné), és csettintget a nyelvével.
Egy szótagot mond: "TE"
Pár napja kezdett el tempósan kúszni, már bejárja a lakást (főleg utánam jön, közben pedig ordít).
Nem bírja, ha lerakom. Már nem elég, hogy lát, csak a karjaimban van csendben. Be kell szereznem egy babaerszényt, mert a karikás kendő lelógó szára belelóg a kajába (a konyhába is vinnem kell magammal).
Ha leülök mellé a szőnyegre, belém kapaszkodva feláll. Egyedül is talpra áll, csak úgy nem egyenesedik ki (tenyerei és talpai a padlón vannak.)
https://www.youtube.com/watch?v=LqTO6zWrPDc
https://www.youtube.com/watch?v=GqJeOTlrOEE

Jelet nem mutat többet, mert lusta disznó vagyok, és nem mutatom Neki. A szopi jelét továbbra is használja:

Hozzátáplálás:
A kakija még mindig nagyon híg volt és csúnya zöld, de a védőnő itt járt tegnap, biztatott, hogy adjak Neki bátran ételt, szoknia kell. Mondjuk az ételfajtákra vonatkozó ötleteit nem fogadtam meg (szórjam meg a főzeléket bátran egy kis liszttel, adjak Neki házi sütésű kenyeret meg durum tésztát), viszont elkezdtem Neki adni abból, amit én ettem.
Tegnap este a húshoz almát vacsiztam, Neki reszeltem, és meglepő módon megette. Szépen tátogatott, egész sokat megevett.
Reggel volt is olyan széklete, amit gond nélkül belejátszottam a tartályba (székletleoltást kért a gyerekorvos, csak a biztonság kedvéért), Gábor be is vitte az ÁNTSZ-be.

Ma reggel adtam Neki a tegnap sütött sütőtökből (én is azt reggeliztem), azt is ette szépen, ízlett Neki, majd ebédre kunyizott a pörköltemből, uzsira meg a gyümisalátámból ette ki a banánt:)

Úgy néz ki, hogy a széklete a szilárd kajától fog rendeződni:) Úgy legyen!!!

Maminbaba:
Nagyon jól bírja. Az utazást is, a hurcibálást, az irányított alvást (előtte nem rakom le, ébren tartom az autóban, hogy az órán aludjon rajtam).
De ha nem alszik, akkor is jól elvan a hátamon, nem sír, nem nyüglődik.

Pár kép a nagylányról:

Első nap egyedül a gyerekszobában (tesók oviban/suliban)

így felül a pihenőszékben

 

almát eszik (Rita fényképezte)

esti mese