Ha égve marad - kapcsold le
Ha kiömlött - töröld fel
Ha a földön van - vedd fel
Ha kifogyott - töltsd meg
Ha piszkos - mosd el
Ha tele van - vidd ki
Ha szomorú - öleld át
Ha fáradt - altasd el
Ha hiányzik - írj neki
Ha kérdez - válaszolj
Ha mesél - hallgasd meg
Ha távol van - hívd fel
Ha ünnepel - lepd meg
És soha ne feledd, összetartoztok!
2013. április 30., kedd
2013. április 25., csütörtök
Bojka 22 hónapos
Közeleg a 2. születésnap, és ezzel az első dackorszak. Azt hiszem ennek előszelei már elérték:)
Határozott elképzelése van mindenről, és ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy elképzelte, minden eszközzel hadakozik (sír, könnyezik, csapkod, harap, csíp, hajat tép és még a földre is lefekszik).
A harap-csíp-hajat tép ellenkezés egyenlőre főleg a Ritára korlátozódik. Rita szereti irányítgatni, terelgetni, de ezt a rohamléptekben önállósodó Bojka nem szereti.
Már most divatol: ha rá akarok adni egy ruhát, általában ellenkezik, és megy a szekrényhez, választ magának másikat. Van, hogy sokáig válogat, mire talál egy megfelelőt. Olyan is volt, hogy miután hosszasan nézegette a szekrényben lógó ruháit, oda ment az apjához, és babanyelven elkezdett méltatlankodni, csípőre tett kézzel:) Mondtam Gábornak, hogy most azt mondja, hogy "nincs egy rongyom, amit felvegyek" (ez a nőkbe genetikailag bele van kódolva) :)))
Egyedül öltözik. A pelenkát és body-t még hagyja nekem, de a nadrágot és a pólót fel tudja venni. A zoknival és cipővel is próbálkozik egy darabig, majd jön, belehátrál az ölembe, és megengedi, hogy segítsek:)
A papucsokat, házicipőket fel tudja húzni, játék számba megy, hogy váltogatja őket, és általában kacsalábon hordja (úgy kényelmesebb Neki). A felnőttek nagy papucsaiban is botorkál, és nagyon élvezi (mint minden gyerek).
Alvási szokásai:
(elalvásban rám hasonlít, ébredésben apjára)
Nehezen alszik el, sokszor sírva, akár milyen álmos. Fél, hogy lemarad valami izgalmasról:)
És hosszan ébredezik, szeret lustizni az ágyában, sőt, miután kijön is lassan áll fel a rendszer, sokáig ujját szopizva ténfereg a nappaliban vagy bágyadtan ül az ölemben.
Evés:
már nem paleós, de azért még mindig előnybe részesíti a húst minden más táplálékkal szemben:) A kenyérféle nehezen csúszik (én mondjuk nem is kínálom vele, csak az apja erőlteti), tészta és krumpli minden formája kizárva, a rizsből is csak annyit eszik, amennyi ráragad a pörkölt husira, a többit otthagyja:)
Gyümölcs jöhet mindig minden mennyiségben, de a zöldségekkel hadilábon áll (ezen kéne változtatni a nyáron). Gyakorlatilag semmilyen zöldséget nem hajlandó megrágni, ha be is veszi a szájába, tolja is ki a nyelvével azonnal:(
Tejterméket még nem kapott, de a csokit szereti, és persze a kekszet is (bármilyet).
Mozgás:
Később indult, mint a Rita annó, de nagyon gyorsan behozta magát, most már ügyesebb, mint sok nagyobb gyerek a játszótéren.
A csúszdához felmászik a gyümölcsös mászófal bármely oldalán egyedül! De óvatos is, lecsúszni csak a kezemet fogva mer:) A padkáknál, kis mélyedéseknél is megáll, és nyújtja a kezét, valamint a motorra is csak úgy száll fel, ha egyik kezét fogva megadom a biztos pontot:)
A negyedikre fel tud jönni teljesen egyedül is, de van, hogy viteti magát. A leggyakrabban egyik kezemet fogva gond nélkül feljön.
Beszéd:
Na, ebben nem sokat haladt mostanában.
ANYA, APA, MAMA, PAPA, TITA (Rita), AKA (Terka), KÉ(r)EK, IGE(n), NEM, KEE (keksz), KATA (kacsa), ETE (még egyszer)
(még folytatom)
Határozott elképzelése van mindenről, és ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy elképzelte, minden eszközzel hadakozik (sír, könnyezik, csapkod, harap, csíp, hajat tép és még a földre is lefekszik).
A harap-csíp-hajat tép ellenkezés egyenlőre főleg a Ritára korlátozódik. Rita szereti irányítgatni, terelgetni, de ezt a rohamléptekben önállósodó Bojka nem szereti.
Már most divatol: ha rá akarok adni egy ruhát, általában ellenkezik, és megy a szekrényhez, választ magának másikat. Van, hogy sokáig válogat, mire talál egy megfelelőt. Olyan is volt, hogy miután hosszasan nézegette a szekrényben lógó ruháit, oda ment az apjához, és babanyelven elkezdett méltatlankodni, csípőre tett kézzel:) Mondtam Gábornak, hogy most azt mondja, hogy "nincs egy rongyom, amit felvegyek" (ez a nőkbe genetikailag bele van kódolva) :)))
Egyedül öltözik. A pelenkát és body-t még hagyja nekem, de a nadrágot és a pólót fel tudja venni. A zoknival és cipővel is próbálkozik egy darabig, majd jön, belehátrál az ölembe, és megengedi, hogy segítsek:)
A papucsokat, házicipőket fel tudja húzni, játék számba megy, hogy váltogatja őket, és általában kacsalábon hordja (úgy kényelmesebb Neki). A felnőttek nagy papucsaiban is botorkál, és nagyon élvezi (mint minden gyerek).
Alvási szokásai:
(elalvásban rám hasonlít, ébredésben apjára)
Nehezen alszik el, sokszor sírva, akár milyen álmos. Fél, hogy lemarad valami izgalmasról:)
És hosszan ébredezik, szeret lustizni az ágyában, sőt, miután kijön is lassan áll fel a rendszer, sokáig ujját szopizva ténfereg a nappaliban vagy bágyadtan ül az ölemben.
Evés:
már nem paleós, de azért még mindig előnybe részesíti a húst minden más táplálékkal szemben:) A kenyérféle nehezen csúszik (én mondjuk nem is kínálom vele, csak az apja erőlteti), tészta és krumpli minden formája kizárva, a rizsből is csak annyit eszik, amennyi ráragad a pörkölt husira, a többit otthagyja:)
Gyümölcs jöhet mindig minden mennyiségben, de a zöldségekkel hadilábon áll (ezen kéne változtatni a nyáron). Gyakorlatilag semmilyen zöldséget nem hajlandó megrágni, ha be is veszi a szájába, tolja is ki a nyelvével azonnal:(
Tejterméket még nem kapott, de a csokit szereti, és persze a kekszet is (bármilyet).
Mozgás:
Később indult, mint a Rita annó, de nagyon gyorsan behozta magát, most már ügyesebb, mint sok nagyobb gyerek a játszótéren.
A csúszdához felmászik a gyümölcsös mászófal bármely oldalán egyedül! De óvatos is, lecsúszni csak a kezemet fogva mer:) A padkáknál, kis mélyedéseknél is megáll, és nyújtja a kezét, valamint a motorra is csak úgy száll fel, ha egyik kezét fogva megadom a biztos pontot:)
A negyedikre fel tud jönni teljesen egyedül is, de van, hogy viteti magát. A leggyakrabban egyik kezemet fogva gond nélkül feljön.
Beszéd:
Na, ebben nem sokat haladt mostanában.
ANYA, APA, MAMA, PAPA, TITA (Rita), AKA (Terka), KÉ(r)EK, IGE(n), NEM, KEE (keksz), KATA (kacsa), ETE (még egyszer)
(még folytatom)
2013. április 22., hétfő
Riti hétvégi aranyköpései
Vasárnap a misén másik szín alatt áldoztam (kis kelyhet nyújt a pap, "Krisztus vére" - mondja, én átveszem és megiszom). Rita a kezemet fogta, Ő is kapott a homlokára kis keresztet, aztán a helyünkre visszafele tartva megkérdezte: "ANYA, MIT ITTÁL?" Mondtam, hogy bort. Erre Rita: "DE ANYA, TE NEM IS SZERETED A BORT!!!"
Ebédnél ez a párbeszéd zajlott:
R: ANYA, TE MIKOR LESZEL NEM PAEÓS?
én: Olyan már nem lesz.
R: MAMA PAEÓS?
én: igen
R: ÉS A DÉDI PAEÓS?
én: nem
R (boldogan): AKKOR MAJD HA DÉDI LESZEL, NEM LESZEL PAEÓS!
én: :)))
Ebédnél ez a párbeszéd zajlott:
R: ANYA, TE MIKOR LESZEL NEM PAEÓS?
én: Olyan már nem lesz.
R: MAMA PAEÓS?
én: igen
R: ÉS A DÉDI PAEÓS?
én: nem
R (boldogan): AKKOR MAJD HA DÉDI LESZEL, NEM LESZEL PAEÓS!
én: :)))
2013. április 20., szombat
K + K
K, mint keresztelő
Ma volt Terka keresztelője. Orosz Julcsi lett a keresztanyja. Julcsi nagyon örült a felkérésnek, Terka az 1. keresztgyereke:) Ügyesen tartotta a keresztvíz alá, de a szertartás többi részében én fogtam (szép nyugis volt, aludt is közben).
Utána nálunk volt hidegtálas ebéd mama jóvoltából, és édességek az én jóvoltomból:)
K, mint kirándulás
A délutáni alvás után Gábor és Viktor Ritával és Bojkával elmentek kirándulni az Éger-völgybe.
Nagyon jól érezték magukat, sokat mókáztak, láttak békákat, halakat, vízesést, piknikeztek, labdáztak, és szaladgáltak.
Ma volt Terka keresztelője. Orosz Julcsi lett a keresztanyja. Julcsi nagyon örült a felkérésnek, Terka az 1. keresztgyereke:) Ügyesen tartotta a keresztvíz alá, de a szertartás többi részében én fogtam (szép nyugis volt, aludt is közben).
 | |
| Csoportkép a Corpus Christi kápolna bejáratánál |
K, mint kirándulás
A délutáni alvás után Gábor és Viktor Ritával és Bojkával elmentek kirándulni az Éger-völgybe.
Nagyon jól érezték magukat, sokat mókáztak, láttak békákat, halakat, vízesést, piknikeztek, labdáztak, és szaladgáltak.
2013. április 15., hétfő
Zsolnay-játszóház
Tegnap voltunk a Zsolnay-negyedben, ahol Dénes Anett (Rita néptánc tanárnénije) tartott táncos játszóházat.
A gyerekek nagyon élvezték, mi meg Gáborral gyönyörködtünk Bennük:)
A gyerekek nagyon élvezték, mi meg Gáborral gyönyörködtünk Bennük:)
 |
| Riti szépen mutogatta az énekeket |
 | |
| Bojka kézenfogott egy kislányt |
 | |
| így sétafikáltak a lányok |
 | |
| Terka bealudt a hangos zene ellenére |
 | |
| Riti flakonnal virágokat festett (meg az ingét is) |
 | ||
| elmélázva:) |
2013. április 11., csütörtök
Egy teljes nap egyedül a hárommal
Gábor Bp-re ment (munkahelyi kötelezettségből), hajnali fél6-kor indult el itthonról, és este fél9-kor ért haza.
Sok tépelődés után úgy döntöttem, hogy nem viszem Ritát oviba, mert az elég körülményes lenne a két kicsivel együtt. De bánatos volt: "ANYA, LEMARADOK MINDENRŐL!" Végül beígértem, hogy itthon is fogunk kreatívoskodni, így belement az egy nap "szabi"-ba:)
Reggel a szokásos 3/4 7-kor kelt, és az első szava volt, hogy vágjunk, színezzünk, ragasszunk:)
Azért a reggelire sikerült rábeszélnem (Nesquik gabonapelyhet tejjel), de "NE SOKAT, HOLNAPRA IS MARADJON!"
Először kivágtunk egy kislányt és kisfiút egy babaújságból, körberajzoltuk egy kartonpapírra őket, kivágtuk és felragasztottuk (persze én csináltam, Ő meg nézte). Kértem, hogy nevezze el őket. Erre a lányra: "Ő ANYA, RITA, BORI, TERKA", a fiúra meg: "Ő APA":)
Bábozott velük egy kicsit, közben kitaláltam, hogy csinálok Neki memóriakártyát. Sárga vastagabb lapból vágtam ki 4*4-es négyzeteket, és egyszerű motívumokat rajzoltam rájuk. Rita mondta, hogy az kinek a jele az oviba, így végül ovis-jeles memória kártya lett:)
Közben mellesleg sütöttem egy kisebb adag paleós kekszet, hogy legyen nasim a napra, hisz nasi nélkül éhezem:)))
Még játszani is volt időnk a memória-kártyával, amíg Bori az etetőszékében kekszet majszolt reggeli gyanánt.
Terka 9-kor ébredt, megszoptattam, felkötöttem a Szilvitől kapott szövött kendőbe előre, és lementünk a gyönyörű napsütésben a játszótérre. Voltak gyerekek is, a lányok klasszul eljátszottak (csúszda, hinta, kismotor), Rita még új barátnőt is szerzett Klaudia személyében, Terka meg békésen szunyókált rajtam, így csak 11-kor mentünk föl (már majd'leszakadt a derekam).
Jött a Gitta, kicsit gyerekezett, én meg megrendeltem a csajoknak a kukoricás pizzát ebédre.
Rita alig bírta kivárni, azt mondogatta, hogy farkas éhes. Kértem, hogy ezt majd a futár bácsinak mondja, ha megjön végre. És így is tett. Odaszaladt az ajtóhoz, és a futár szemébe mondta: "MÁR FARKAS ÉHES VAGYOK!" Meg is evett egy negyed pizzát kapásból:)
Sajnos ebéd után nem tudtam aludni, mert mire Terkát sikerült elaltatnom, a lányok már keltek (fél3-kor).
Rita nézett egy kis Bogyó és babócát a számítógépnél, és amikor Terka felébredt és szopizott, lementünk újra a játszótérre (fél5-kor). A rugalmas kendőben vittem magamon a Terkát, és nem is éreztem, hogy rajtam van, kényelmes volt, pedig lent voltunk 6-ig.
Rita megint talált játszópajtást Panna személyében, akinek apját Gábor régről ismeri. A kislány a katolikus oviba jár, a szivecske csoportba. Nagyon közvetlen, barátkozós, kedves és jószívű (felajánlotta Ritának, hogy kipróbálhatja a biciklijét. Igazi pedálos bicikli, pótkerekekkel).
Olyan jól eljátszottak, hogy észre se vették, amikor kiabáltam utánuk, hogy jöjjenek vissza (az emeletes házak mellett szaladtak az út felé). Nekiiramodtam, hogy utánuk menjek, de elbotlottam a sétány térkövezett részének szélében és elestem. Mama régi félelme, hogy hasra esek, amikor rám van kötve gyerek. Szerencsére ösztönösen kitámasztottam a jobb kezemmel, így Terkának nem esett baja. A bal térdemre viszont ráestem, és gatyán keresztül véresre horzsoltam.
A nagy izgalom után nem sokkal fel kellett mennünk, mert Terka már éhes volt, és a játszótéren nem akartam szoptatni.
Lányok a csoki-ígérete után szépen jöttek is föl velem:) Mondjuk Bojkát az oldalamon felvittem, hogy minél kevesebb ideig ordítson Terka a lépcsőházban.
Szoptatás után a lányok is vacsit kértek. Melegítettem nekik pizzát, én meg sütöttem magamnak paleocsintát. Bojka csak a feltétet ette le a pizzáról, majd inkább az én vacsimból kért:)
Rita a 2 szelet pizza beburkolása után megszólalt: "NÉZD ANYA, OLYAN NAGY LETT A HASAM, MINT PÉTER PAPÁNAK!" :)))
Fél8-kor Rita már arra kért, hogy menjünk fürdeni és feküdni, mert Ő nagyon fáradt. Épp ekkor berottyantott Terka is az ölemben, hát Vele kezdtem a fürdetést. Utána, amíg Borit és Ritát fürdettem, bőgött az ágyában, Nem lehetett még éhes, csak felborítottam a menetrendet, hisz fürdés után mindig cicit szokott kapni a szájába:)
Gábor pont akkor ért haza, amikor minden gyerek végzett a fürdőbe és pizsiben várta az esti imát.
Apa hozott a Construmáról vásárfiát: lányoknak reklám-lufit, fa-kiskanalat, nekem meg egy mosolygós fakanalat:)
Imádkoztunk, és a lányok mentek az ágyba. Rita szólt az apjának: "APA, AZT SZERETNÉM MONDANI, HOGY, HOGY, ... NAGYON SZERETLEK". Hosszas ölelkezés volt utána:)))
Nem volt könnyű nap, de annyira nehéz se, mint vártam. Jól felkészültem rá lelkileg, sokat imádkoztam türelemért, és hogy minden rendben menjen, és így is lett. Az esti szoptatás közben hálát adtam az Istennek, hogy meghallgatta az imámat:)
Sok tépelődés után úgy döntöttem, hogy nem viszem Ritát oviba, mert az elég körülményes lenne a két kicsivel együtt. De bánatos volt: "ANYA, LEMARADOK MINDENRŐL!" Végül beígértem, hogy itthon is fogunk kreatívoskodni, így belement az egy nap "szabi"-ba:)
Reggel a szokásos 3/4 7-kor kelt, és az első szava volt, hogy vágjunk, színezzünk, ragasszunk:)
Azért a reggelire sikerült rábeszélnem (Nesquik gabonapelyhet tejjel), de "NE SOKAT, HOLNAPRA IS MARADJON!"
Először kivágtunk egy kislányt és kisfiút egy babaújságból, körberajzoltuk egy kartonpapírra őket, kivágtuk és felragasztottuk (persze én csináltam, Ő meg nézte). Kértem, hogy nevezze el őket. Erre a lányra: "Ő ANYA, RITA, BORI, TERKA", a fiúra meg: "Ő APA":)
Bábozott velük egy kicsit, közben kitaláltam, hogy csinálok Neki memóriakártyát. Sárga vastagabb lapból vágtam ki 4*4-es négyzeteket, és egyszerű motívumokat rajzoltam rájuk. Rita mondta, hogy az kinek a jele az oviba, így végül ovis-jeles memória kártya lett:)
Közben mellesleg sütöttem egy kisebb adag paleós kekszet, hogy legyen nasim a napra, hisz nasi nélkül éhezem:)))
Még játszani is volt időnk a memória-kártyával, amíg Bori az etetőszékében kekszet majszolt reggeli gyanánt.
Terka 9-kor ébredt, megszoptattam, felkötöttem a Szilvitől kapott szövött kendőbe előre, és lementünk a gyönyörű napsütésben a játszótérre. Voltak gyerekek is, a lányok klasszul eljátszottak (csúszda, hinta, kismotor), Rita még új barátnőt is szerzett Klaudia személyében, Terka meg békésen szunyókált rajtam, így csak 11-kor mentünk föl (már majd'leszakadt a derekam).
Jött a Gitta, kicsit gyerekezett, én meg megrendeltem a csajoknak a kukoricás pizzát ebédre.
Rita alig bírta kivárni, azt mondogatta, hogy farkas éhes. Kértem, hogy ezt majd a futár bácsinak mondja, ha megjön végre. És így is tett. Odaszaladt az ajtóhoz, és a futár szemébe mondta: "MÁR FARKAS ÉHES VAGYOK!" Meg is evett egy negyed pizzát kapásból:)
Sajnos ebéd után nem tudtam aludni, mert mire Terkát sikerült elaltatnom, a lányok már keltek (fél3-kor).
Rita nézett egy kis Bogyó és babócát a számítógépnél, és amikor Terka felébredt és szopizott, lementünk újra a játszótérre (fél5-kor). A rugalmas kendőben vittem magamon a Terkát, és nem is éreztem, hogy rajtam van, kényelmes volt, pedig lent voltunk 6-ig.
Rita megint talált játszópajtást Panna személyében, akinek apját Gábor régről ismeri. A kislány a katolikus oviba jár, a szivecske csoportba. Nagyon közvetlen, barátkozós, kedves és jószívű (felajánlotta Ritának, hogy kipróbálhatja a biciklijét. Igazi pedálos bicikli, pótkerekekkel).
Olyan jól eljátszottak, hogy észre se vették, amikor kiabáltam utánuk, hogy jöjjenek vissza (az emeletes házak mellett szaladtak az út felé). Nekiiramodtam, hogy utánuk menjek, de elbotlottam a sétány térkövezett részének szélében és elestem. Mama régi félelme, hogy hasra esek, amikor rám van kötve gyerek. Szerencsére ösztönösen kitámasztottam a jobb kezemmel, így Terkának nem esett baja. A bal térdemre viszont ráestem, és gatyán keresztül véresre horzsoltam.
A nagy izgalom után nem sokkal fel kellett mennünk, mert Terka már éhes volt, és a játszótéren nem akartam szoptatni.
Lányok a csoki-ígérete után szépen jöttek is föl velem:) Mondjuk Bojkát az oldalamon felvittem, hogy minél kevesebb ideig ordítson Terka a lépcsőházban.
Szoptatás után a lányok is vacsit kértek. Melegítettem nekik pizzát, én meg sütöttem magamnak paleocsintát. Bojka csak a feltétet ette le a pizzáról, majd inkább az én vacsimból kért:)
Rita a 2 szelet pizza beburkolása után megszólalt: "NÉZD ANYA, OLYAN NAGY LETT A HASAM, MINT PÉTER PAPÁNAK!" :)))
Fél8-kor Rita már arra kért, hogy menjünk fürdeni és feküdni, mert Ő nagyon fáradt. Épp ekkor berottyantott Terka is az ölemben, hát Vele kezdtem a fürdetést. Utána, amíg Borit és Ritát fürdettem, bőgött az ágyában, Nem lehetett még éhes, csak felborítottam a menetrendet, hisz fürdés után mindig cicit szokott kapni a szájába:)
Gábor pont akkor ért haza, amikor minden gyerek végzett a fürdőbe és pizsiben várta az esti imát.
Apa hozott a Construmáról vásárfiát: lányoknak reklám-lufit, fa-kiskanalat, nekem meg egy mosolygós fakanalat:)
Imádkoztunk, és a lányok mentek az ágyba. Rita szólt az apjának: "APA, AZT SZERETNÉM MONDANI, HOGY, HOGY, ... NAGYON SZERETLEK". Hosszas ölelkezés volt utána:)))
Nem volt könnyű nap, de annyira nehéz se, mint vártam. Jól felkészültem rá lelkileg, sokat imádkoztam türelemért, és hogy minden rendben menjen, és így is lett. Az esti szoptatás közben hálát adtam az Istennek, hogy meghallgatta az imámat:)
2013. április 10., szerda
Horgolt sapik
Először csak Terkának vettem egy horgolt sapit a fotózáshoz, de Ritának nagyon tetszett, minden nap többször fel akarta húzni, de kicsi volt neki. Ígéretet tettem, hogy Ő is kap egyet.
Tegnap beváltottam az ígéretem, és most már mindhárom lánykámnak van szép, horgolt sapija (egy pécsi nő alkotja és árulja őket 500 Ft/db áron).
És a lányok a sapikban:
Ez egy nagyon jellemző kép:)
Rita mostanában sokat morcoskodik, duzzog, ha nem az van, amit Ő szeretne,
Bojka kedvenc játéka a nyuszis matricás füzet (már ügyesen ki tudja szedni a matricákat egyedül, és a másik oldalra fel is ragassza),
Terka meg kisbaba lévén jellemzően sírással kommunikál:) De "Neki még szabad sírni, mert kisbaba" (Rita mondta épp tegnap).
Tegnap beváltottam az ígéretem, és most már mindhárom lánykámnak van szép, horgolt sapija (egy pécsi nő alkotja és árulja őket 500 Ft/db áron).
Rita mostanában sokat morcoskodik, duzzog, ha nem az van, amit Ő szeretne,
Bojka kedvenc játéka a nyuszis matricás füzet (már ügyesen ki tudja szedni a matricákat egyedül, és a másik oldalra fel is ragassza),
Terka meg kisbaba lévén jellemzően sírással kommunikál:) De "Neki még szabad sírni, mert kisbaba" (Rita mondta épp tegnap).
2013. április 2., kedd
Ügyesek vagyunk mindnyájan
Bojka fejlődése ugrásszerű, minden nap csinál valami olyat, amit előtte nap még nem.
Pl. eddig a Terkát babának hívta, de tegnap vacsi alatt először mondta rá, hogy "TEEKA"
Egyedül akar mindent csinálni:
- húslevest enni (több megy még mellé, mint a szájába, de nem engedi, hogy segítsünk Neki),
- köretből szedni egy nagy merőkanállal,
- öltözködni (póló, nadrág, zokni, harisnya, cipő, kabát, szóval minden),
Terka ma cumit kapott, és elsőre ügyesen szopizta, és azzal aludt el, sírás nélkül 5 perc alatt. Aztán cumit kiköpve aludt egy nagyot:)
Riti már igazi nagylány! Olyan választékosan beszél, hogy sokszor rácsodálkozunk.
Pl. mikor kérdeztük, hogy Réka barátnőjének van-e mamája, akkor nem azt mondta rá, hogy nem tudom, hanem ezt: "MÉG NEM IS KÉRDEZTEM"
Amikor eljöttünk a mamától, azt kiabálta vissza Neki az autótól, hogy "HIÁNYZNI FOGSZ!"
Kedvenc kifejezésem Tőle: "MINDJÁRT SOKÁRA", ami azt jelenti, hogy nemsokára:)
Nagy "segítség" nekünk, amikor a Bojkát neveli, persze a mi szavainkat használva. Ennél már csak az jobb, amikor minket is kioktat (nem veszünk el semmit más tányérjából, fel kell húzni a papucsot, nehogy csípjen a pisi, stb.).
Ma reggel a telefonba elmondta a mamának, hogy abban az esőruhában fog menni az oviba, amit a nyuszi hozott neki, és gumicsizmában. Aztán visszaadta nekem a telefont ("VISSZAADOM ANYÁT" mondat után). És amikor a beszélgetés alatt én is említettem az esőruhát, felháborodottan mondta, hogy "EZT MÁR MONDTAM!"
Végül én is nagyon ügyes vagyok, hisz az autóban az anyósülésen ülve is fel tudom húzni a gyerekek csupasz lábára a zoknit egyetlen kézzel:)
Pl. eddig a Terkát babának hívta, de tegnap vacsi alatt először mondta rá, hogy "TEEKA"
Egyedül akar mindent csinálni:
- húslevest enni (több megy még mellé, mint a szájába, de nem engedi, hogy segítsünk Neki),
- köretből szedni egy nagy merőkanállal,
- öltözködni (póló, nadrág, zokni, harisnya, cipő, kabát, szóval minden),
Terka ma cumit kapott, és elsőre ügyesen szopizta, és azzal aludt el, sírás nélkül 5 perc alatt. Aztán cumit kiköpve aludt egy nagyot:)
Riti már igazi nagylány! Olyan választékosan beszél, hogy sokszor rácsodálkozunk.
Pl. mikor kérdeztük, hogy Réka barátnőjének van-e mamája, akkor nem azt mondta rá, hogy nem tudom, hanem ezt: "MÉG NEM IS KÉRDEZTEM"
Amikor eljöttünk a mamától, azt kiabálta vissza Neki az autótól, hogy "HIÁNYZNI FOGSZ!"
Kedvenc kifejezésem Tőle: "MINDJÁRT SOKÁRA", ami azt jelenti, hogy nemsokára:)
Nagy "segítség" nekünk, amikor a Bojkát neveli, persze a mi szavainkat használva. Ennél már csak az jobb, amikor minket is kioktat (nem veszünk el semmit más tányérjából, fel kell húzni a papucsot, nehogy csípjen a pisi, stb.).
Ma reggel a telefonba elmondta a mamának, hogy abban az esőruhában fog menni az oviba, amit a nyuszi hozott neki, és gumicsizmában. Aztán visszaadta nekem a telefont ("VISSZAADOM ANYÁT" mondat után). És amikor a beszélgetés alatt én is említettem az esőruhát, felháborodottan mondta, hogy "EZT MÁR MONDTAM!"
Végül én is nagyon ügyes vagyok, hisz az autóban az anyósülésen ülve is fel tudom húzni a gyerekek csupasz lábára a zoknit egyetlen kézzel:)
Húsvét 2013
Húsvétra elutaztunk Dombóvárra. Legutóbb február elején voltunk ott, amikor még Terka pocaklakó volt.
Szóval most mentünk először ötösben.
Az autóút nagyon jól telt. Riti ülése középre került, így tökéletesen előre lát, mindent észrevesz, kérdez és csacsog:) Nagyon élvezzük:) Terka alszik, ha megy alatta a kocsi. De ha pirosat kapunk rögtön méltatlankodik:) Bojka a szokásos: cumizza az ujját és néz ki a fejéből (időnként lehúzza a zokniját és térdig feltűri a nadrágszárát is).
Már pénteken du. mentünk. Estére szereztem egy segítséget (Rózsai Éva személyében), hogy Gábor és Mama is elmehessen a nagypénteki szertartásra. Riti örömmel fogadta és sokat játszott Vele (meséltette, memória kártyáztak).
Nehezen viseltem a nagypénteki böjtöt, egész nap éhes voltam. Dombóvárra érve "a banánturmix ital" felkiáltással 2 banánból csináltam forrócsokit (2 banán, kevés kakaópor, forró kókusztej összeturmixolva).
Éjjel én aludtam a jó kis ágyamon a régi szobámban, mellettem a földön volt a mózeskosár, amiben Terka szunyált, Gábor a Tánti ágyán és a lányok szokás szerint a mamával.
Szombat reggel 9-re mentünk az Antalffyné magánrendelésére Terkának koponya- és hasi UH-ot csináltatni.
A kis fejében minden rendben, a hasában is, csak a bal veséjében van egy kis tágulat, amit ki fog nőni (3 hónap múlva kontroll).
A csípőit is megnézte, és terpeszgatyát ajánlott egész napos használatra, valamint minden pelenkázásnál tornáztatást (a pécsi doki csak éjszakára ajánlotta a terpeszgatyát és a tornáztatásról egy szót sem szólt).
Azt hiszem én egyenlőre maradok a csak hordozásnál:)))
Délelőtt jött a Péter papa unokázni.
Ebéd után nem aludtak a lányok. 1/4 2-kor kerültek ágyba, és 2-kor mentem be, mert hangokat hallottam. A mama ágyán játszottak hálózsák nélkül (Rita segített Borinak kimászni a rácsos ágyból).
2-kor már nem altattam el őket, így hosszú volt a du. és Bori 7-kor a vacsoraasztalnál már majdnem elaludt (csuklott a feje jobbra-balra-hátra).
Délután sütöttem kétféle paleós sütit (gesztenyés piskótatekercset és kókuszkockát).
Este a lányoknak hajat mostunk, hogy szépek legyenek húsvét reggelére:)
Rita irtó csajos már, fésűvel kellett szárítanom a haját, és azon aggódott, hogy el fogja aludni reggelre:)))
Vasárnap hajnalban terveztem menni az evangélikusok húsvéti imaórájára, de az óraátállítás miatt lekéstem róla (a telefonom nem állt át magától, és nem ébresztett időben).
Azért Terka jókor kelt szopizni, így még az ételszentelésre odaértem.
Gyerekek nagyon élvezték a tojásvadászatot a nappaliban is, pizsiben gyűjtötték a nappaliban szétszórt csokitojásokat a kosárkáikba. Az ajándékoknak (Riti eső-szerkót kapott és 2 hosszú ujjú felsőt, Bori meg gyerekevőeszköz készletet és nyuszis matricás füzetet) annyira nem örültek, a csokiknak annál inkább. A Kinder tojás volt a favorit, reggeli után rögtön ki is bontottak egyet-egyet.
Kicsit kapkodósra sikerült a reggeli, aminek régebben megadtuk a módját, de változnak az idők, és a gyerekek átírták a húsvét reggel forgatókönyvét.
Terka átaludta az egészet, fél 10-kor ébresztettem, szoptattam, és mentünk a 1/4 11-es misére családosan (5-en).
Gyerekek nagyon jól viselkedtek, büszke voltam a családomra:)
Délutáni alvás után túrtam a saját és a húgom szekrényében pár ruhát (farmert, farmer miniszoknyát, elegáns szoknyát, szövetgatyát, pólót). Annyira felvidított, hogy rám jöttek a régi ruháim:) Sőt, anyu kék bársonyruháját is mintha rám öntötték volna:) Szeretem az új, paleós életemet:)))
Délután jöttek a Varga Éváék Terka-nézőbe és húsvétot köszönteni. Először az Éva kezében aludt a Terka, majd a Vica kezében folytatta. 7-kor szoptattam, majd 9-kor és 11-kor, de közben nem aludt, csak éjfélkor nyomta el az álom (akkor is a kisujjamat szopizva). Már alig láttam a fáradtságtól, és megfogadtam, hogy fogok Neki cumit venni (eddig bírtam nélküle).
Hétfő reggel fél 8-kor keltünk, csinibe öltöztünk, és vártuk a locsolókat. De senki nem jött:(
10-re volt megbeszélve a barátnőimmel a találka egy játszótéren, de csak az Éva jött el és csak az egyik gyerekével. Mi pedig kivonultunk családilag (5-en). Hideg volt, Bori is bekakilt, így nem villám-találka volt.
Péter papa hazakísért minket, hozott a lányoknak nyuszi-csomagot (nyuszis bögre, mesekönyv és csokik voltak benne).
Ebéd után a lányok aludtak, mi pakoltunk, és du. 4-kor, tele kocsival visszaindultunk Pécsre. Szegény Gábor 4-szer fordult úgy felpakolva, mint egy karácsonyfa, én addig a lányokkal játszótereztem.
Pécsen is járt a nyuszi (elfelejtettük Nekik adni Dombóváron a gumipapucsokat és a nagyiék csokitojásait).
A papucsokba komédiáztak egész este, táncoltak, ugráltak, pörögtek-forogtak.
Nagyiékkal nem találkoztunk az ünnep alatt, Olaszországban voltak Emőéknél.
Szóval most mentünk először ötösben.
Az autóút nagyon jól telt. Riti ülése középre került, így tökéletesen előre lát, mindent észrevesz, kérdez és csacsog:) Nagyon élvezzük:) Terka alszik, ha megy alatta a kocsi. De ha pirosat kapunk rögtön méltatlankodik:) Bojka a szokásos: cumizza az ujját és néz ki a fejéből (időnként lehúzza a zokniját és térdig feltűri a nadrágszárát is).
Már pénteken du. mentünk. Estére szereztem egy segítséget (Rózsai Éva személyében), hogy Gábor és Mama is elmehessen a nagypénteki szertartásra. Riti örömmel fogadta és sokat játszott Vele (meséltette, memória kártyáztak).
Nehezen viseltem a nagypénteki böjtöt, egész nap éhes voltam. Dombóvárra érve "a banánturmix ital" felkiáltással 2 banánból csináltam forrócsokit (2 banán, kevés kakaópor, forró kókusztej összeturmixolva).
Éjjel én aludtam a jó kis ágyamon a régi szobámban, mellettem a földön volt a mózeskosár, amiben Terka szunyált, Gábor a Tánti ágyán és a lányok szokás szerint a mamával.
Szombat reggel 9-re mentünk az Antalffyné magánrendelésére Terkának koponya- és hasi UH-ot csináltatni.
A kis fejében minden rendben, a hasában is, csak a bal veséjében van egy kis tágulat, amit ki fog nőni (3 hónap múlva kontroll).
A csípőit is megnézte, és terpeszgatyát ajánlott egész napos használatra, valamint minden pelenkázásnál tornáztatást (a pécsi doki csak éjszakára ajánlotta a terpeszgatyát és a tornáztatásról egy szót sem szólt).
Azt hiszem én egyenlőre maradok a csak hordozásnál:)))
Délelőtt jött a Péter papa unokázni.
Ebéd után nem aludtak a lányok. 1/4 2-kor kerültek ágyba, és 2-kor mentem be, mert hangokat hallottam. A mama ágyán játszottak hálózsák nélkül (Rita segített Borinak kimászni a rácsos ágyból).
2-kor már nem altattam el őket, így hosszú volt a du. és Bori 7-kor a vacsoraasztalnál már majdnem elaludt (csuklott a feje jobbra-balra-hátra).
Délután sütöttem kétféle paleós sütit (gesztenyés piskótatekercset és kókuszkockát).
Este a lányoknak hajat mostunk, hogy szépek legyenek húsvét reggelére:)
Rita irtó csajos már, fésűvel kellett szárítanom a haját, és azon aggódott, hogy el fogja aludni reggelre:)))
Vasárnap hajnalban terveztem menni az evangélikusok húsvéti imaórájára, de az óraátállítás miatt lekéstem róla (a telefonom nem állt át magától, és nem ébresztett időben).
Azért Terka jókor kelt szopizni, így még az ételszentelésre odaértem.
Gyerekek nagyon élvezték a tojásvadászatot a nappaliban is, pizsiben gyűjtötték a nappaliban szétszórt csokitojásokat a kosárkáikba. Az ajándékoknak (Riti eső-szerkót kapott és 2 hosszú ujjú felsőt, Bori meg gyerekevőeszköz készletet és nyuszis matricás füzetet) annyira nem örültek, a csokiknak annál inkább. A Kinder tojás volt a favorit, reggeli után rögtön ki is bontottak egyet-egyet.
Kicsit kapkodósra sikerült a reggeli, aminek régebben megadtuk a módját, de változnak az idők, és a gyerekek átírták a húsvét reggel forgatókönyvét.
Terka átaludta az egészet, fél 10-kor ébresztettem, szoptattam, és mentünk a 1/4 11-es misére családosan (5-en).
Gyerekek nagyon jól viselkedtek, büszke voltam a családomra:)
Délutáni alvás után túrtam a saját és a húgom szekrényében pár ruhát (farmert, farmer miniszoknyát, elegáns szoknyát, szövetgatyát, pólót). Annyira felvidított, hogy rám jöttek a régi ruháim:) Sőt, anyu kék bársonyruháját is mintha rám öntötték volna:) Szeretem az új, paleós életemet:)))
Délután jöttek a Varga Éváék Terka-nézőbe és húsvétot köszönteni. Először az Éva kezében aludt a Terka, majd a Vica kezében folytatta. 7-kor szoptattam, majd 9-kor és 11-kor, de közben nem aludt, csak éjfélkor nyomta el az álom (akkor is a kisujjamat szopizva). Már alig láttam a fáradtságtól, és megfogadtam, hogy fogok Neki cumit venni (eddig bírtam nélküle).
Hétfő reggel fél 8-kor keltünk, csinibe öltöztünk, és vártuk a locsolókat. De senki nem jött:(
10-re volt megbeszélve a barátnőimmel a találka egy játszótéren, de csak az Éva jött el és csak az egyik gyerekével. Mi pedig kivonultunk családilag (5-en). Hideg volt, Bori is bekakilt, így nem villám-találka volt.
Péter papa hazakísért minket, hozott a lányoknak nyuszi-csomagot (nyuszis bögre, mesekönyv és csokik voltak benne).
Ebéd után a lányok aludtak, mi pakoltunk, és du. 4-kor, tele kocsival visszaindultunk Pécsre. Szegény Gábor 4-szer fordult úgy felpakolva, mint egy karácsonyfa, én addig a lányokkal játszótereztem.
Pécsen is járt a nyuszi (elfelejtettük Nekik adni Dombóváron a gumipapucsokat és a nagyiék csokitojásait).
A papucsokba komédiáztak egész este, táncoltak, ugráltak, pörögtek-forogtak.
Nagyiékkal nem találkoztunk az ünnep alatt, Olaszországban voltak Emőéknél.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)